2011. március 28., hétfő

Hát én így vagyok ezzel. :)

xD
xD
xD
És ezt még hányszor fogom hallani?
Őszinte voltam. Ez nem tetszett neked. Igyekeztem. Nem tetszett neked. Oda-vissza rángattál, nem tudtam mire készüljek, ezek után még te vagy felháborodva és húzol el a picsába? Na most. Most kezdem elhinni, hogy nem csak és kizárólag bennem van a hiba. No álljunk meg egy percre. Igaz, várni kellett volna rám. De nem sokat. De éppen akkor mondod ki a lesújtó döntésed, amikor én kész lennék. Ezt játszod el másodszorra. Hányszor fogom még ezt hallani? : D
Komolyan: Tisztelem a dolgaid, a döntésed és meg is értem őket. Ha úgy gondolod tudod mit akarsz, akkor én itt leszek. Én nem könyveltem el és kész. xD Szeretni foglak és megmutatom, hogy vannak ilyen emberek. Megmutatom hogy van olyan, aki nem használ ki, aki nem csal meg. Aki szerethet.
De ezt a bejegyzést Neked nem mutatnám meg. Mert tuti felhúznád magad rajta. Kellemetlenséget okozni, meg tudod, nem szeretnék Neked, mert megkedveltelek. : )
Mert én most így látlak. Ilyen.. kusza fonalnak, ami becsomósodott, és most ki kell kötni. Csak rá kell jönni hogyan. : )
A színtiszta emberség beszél belőlem, barátom. A színtiszta, egyszerű szívem. Ne haragudj.
Lehet, hogy ez a hibám?
Bár valaki megmondaná hogy csináljam jól.

iggen, igen, igeeen! : D

Ugyancsak érdekes -Claus- hétvége áll mögöttem. Nagyon jól éreztem magam próbán, a Faházban, Dórikkal, Levivel, Goldban... Fantasztikus-frenetikus volt.


Enikő azt mondja azt abban a pillanatban találta, ahogy én feljöttem msn-re..
"Azt akarom, hogy ragadjon el a hév, hogy lebegj a mámortól, fakadj dalra, lejts dervis táncot. Légy eszelősen boldog, vagy legalább légy nyitott rá. A szerelem szenvedély, megszállottság, mely nélkül nem lehet élni. Légy fülig szerelmes, olyat találj, akit őrülten szeretsz, és aki ezt viszonozza. Ha szerelem nélkül mész végig az úton, akkor egyáltalán nem is éltél..♥"

2011. március 26., szombat

Gyors jelentés

Értem. Szóval értem. Azok után, hogy elvileg szerelmes sem voltam miért érzem magam üresnek, és úgy hogy nem tudok egy szót sem szólni erről a témáról? Valamit mindig csinálok, hogy ne gondoljak erre.
De a legviccesebb: még mindig hiszek benne.
"Előtted szabad a pálya. Ennek a játéknak nincs szabálya. Csak az, hogy KEZDD EL MINDIG ÚJRA AMÍG AZ ERŐDBŐL FUTJA MÉG. Amíg szabad a pálya."

2011. március 24., csütörtök

Újabban

Én nem akarok remegni. Úgy, hogy a lábam rázza, a kezem rázza, fázom, és le tudnám futni a maratont. Ez nem... nem normális.
Lehet, hogy tényleg szerelmes vagyok? Oo  Ilyen megtörténhet velem? Na hagyjuk a kérdéseket...
De aztán csak annyit mondtam: ilyen vagyok, azóta jobb. Egy cigi és ez a gondolat... Felszabadító.


És ajánlatos abban a ruhában közlekedni, amiben inkább jól érzed magad. Készpont, nincs bakancs. Majd később. (Y) : D

2011. március 21., hétfő

Igen

Most megtanultam még valamit: küzdeni érdemes. Küzdeni kell.
Tudjátok, megelégeltem azt, hogy tizenhat évig mindent feladtam.
Ezt most nem akarom. És ennek következtében még anya szilárd véleménye is fordult.
Igen. Érdemes. És kell.

2011. március 19., szombat

ezt magamnak..

Kicsit aggódom. De valóban: nincs mit veszítenem. Tudom mit akarok: jobban megismerni. Mert nem akartalak feledni. Mert nem tudtalak.
De félek attól hogy kezdjek neki. Hogy mondjak el valamit, amiről még életemben nem beszéltem? Egy olyan helyzetben, amiben még életemben nem voltam? Ezért igyekszem lenyugodni.
Attól félek nem fogsz elfogadni. De hát nem dől össze a világ igaz? Csak szerezz akkor nekem valakit! >.<  : D
Félek, nem leszek elég jó Neked. De igyekszem beledobni a levesbe magamból mindazt, amit tudok. Ami értékes. Mert Téged én olyan jónak látlak. Jó és érdekes embernek. De Te mit látsz belőlem? Mit gondolsz, ki vagyok?
Clau, igaz: előre, határozottan előre! : )

2011. március 17., csütörtök

én hiszek benne...

Azthiszem ezt most felindulásból írom, mert nem tudom annak elmondani akinek szeretném.

Még én félek? Én félek attól, hogy szeressek? Amikor nem engem csaltak meg és használtak ki! Én vagyok a félős? Én nem tudom mit csináljak?
Én döntöttem, drágám. És én itt vagyok, amíg meg nem jön a bizalmad újra. Elhiszed, hogy most már nem félek? Amennyire én hiszek ebben, kérlek legalább annyira higgy benne Te is. Hogy nem mindenki mocsok. Nem nehéz így hozzáállni. Látod, engem is ért már rossz dolog, nem nagy, de sok, sok kicsi pedig sokra megy.
Nem nehéz.
De, ha idő kell, én elhiszem és megértem. Attól, hogy idősebb vagy nálam, Neked is lehetnek problémáid.
De én itt vagyok, és ha úgy gondolod, hogy minden rendben, itt leszek.
Csak hívj, ha kellek! Csak szólj, csak suttogj, meghallom, de csak annak tudok segíteni aki hagyja.
De sajnos úgy érzem Te most nem hagyod.
De én itt leszek, ha kellek. Csak írj. Csak hívj. Csak szólj.

Érdekes

Facebookon találtam:
"esélyt adnék. de már nem merek. feszül köztünk egy egész naprendszer, összegyűjtött szakadt gitárhúrokon komponálom meg az életünket"

Oo

Furcsa gondolatok.....

2011. március 14., hétfő

"Még egy slukkot a pipából, még egy kortyot a piából, még egy falatot a kenyérből, még egy napot az élettől."

"Nekem ennyi kell és semmi más, az összes többi, csak a ráadás."
Hétvégén megtanultam: dönteni. a pillanatnak élni. nem félni. Azaz: ÉLNI. Nem köszönhetem meg elégszer. : )

Örülök, hogy így alakult. Örülök, hogy most elmondtam mindent anyának. Sokkal jobb.
Akármi lesz: sikerül, vagy nem, örülök, hogy így alakult. E hétvége alatt nagyon sokat tanultam.
Igen. Szeretném. Szeretnélek szeretni. Beismerem, hülye voltam. Rinyáltam. De én hozzád nem fogok odamenni. Ha beszélsz velem, én megmondom, tényleg.
De nem fogok a lábad előtt leborulni. Nem vagyok ribanc, kurva. Van bennem büszkeség.
De nagyon szeretnélek szeretni.
Egész hétvégén Rád gondoltam. És ezen az egész hülyeségen járt az eszem.
De akármi lesz, tényleg örülök, hogy találkoztam Veled. Különben most nem ilyen lennék. : )

2011. március 10., csütörtök

Yksinäisyys on pettymys

A legújabb betegség a magány mellett a végtelen nemtörődés. Hogy nem fejezek be semmit. Nem megyek felelni, inkább beszedek egy egyest. Mert az annyira egyszerű. Így megoldom, ahelyett, hogy elintézném és letudnám, csak húzom, húzom..
Vajon így fogok csinálni a problémáimmal is? Nem akarom.
Ezért holnap megcsináljuk. Mert ma, az, hogy annyira nem akartam és izgultam, hogy elbőgtem magam, ez új. Nagyon újfajta játék ez, és ilyen szabályok mellett nem vagyok hajlandó beszállni.

2011. március 9., szerda

A helyzet változatlan.

Akármennyire fáj minden, és fogalmam nincs mitől, csak ennyit mondok: nagyon szeretnék elmondani Neked mindent, mindent. De kíváncsi lennél rám? Nagyon szeretnélek meghallgatni, és enyhíteni a magányodon, de elhiheted: nem vagyok egy kis lotyó. Soha nem is leszek. Még a Te kedvedért sem.
De nagyon-nagyon-nagyon szívesen segítenék.
Szóval szerinted is fiatal vagyok.
Állandóan ezt kapom mindenkitől. Azthiszem ezt talán legerősebben a nagyszüleimtől kaptam: gyerek vagy, nem értesz semmihez, mindent elrontasz.
De én most őszintén elmondom mi most ez egyetlen vágyam a magányban:
szeretni. és szeretve lenni.

2011. március 8., kedd

Fúj...

Hirtelen felindulás, dühroham, melyben az osztályom csaknem minden tagját meg akartam ölni. Valamilyen módon végetvetni az egésznek. Az elsőt lelőni mert nyálgép, a másodiknak véget vetni, mert ha ritkán mellettem ül, mindig dumálni kell és okoskodni, a harmadikat kinyírni szimplán, mert utálom, a negyedik és ötödik felnylják egymást..

2011. március 6., vasárnap

Ez jó volt! Jól esett!!!

Azt a theránba baszott lekvárral borított csokis kekszes mindenit neki!
Péntek reggel óta végre itthon! Úgy érzem jobb, ha nagyon nem mesélek... Különben is a szombat estéről minden megvan, csak időrendbe vagyok képtelen rendezni a dolgokat. Szédülök most egy kicsit. De megvolt minden, ami szórakoztató. Csak tudnánk, hogy Claudival hova hívtak minket? Pomázra? Vagy a Faházba? Valószínűbb. Ja! Nem én beszéltem telefonon, ne tessék csúnyán nézni senkinek! Péntek este beütött a lelkizés. Úristen! Péntek este volt az? Régen volt már.... Az egész hétvége egy nagy röhögésgubanc, fogalmam nincs hogy gubózhatnám ki. 
Jaj, és ma délután taxiba zsúfolódva, Szentendrénél kiszállva Clauval... Békásmegyerig HÉV-pótló busszal, úgy hogy még életünkben nem jártunk ott. De nem tévedtünk el, utána mentünk hármat Aquincumig, bementünk a Faházba egy kávéra.. De őszintén: nekem nem sokat segített, de azért jólesett.
Szombat este pedig persze hogy én anyáskodtam.. :-)

Nagyon félek, hogy jövőhét szombaton, próbán zavarnék. Az a bajom, hogy mindenhez és mindenkihez első pillantásra ragaszkodom. Basszus! Valaki ragaszkodik egyáltalán hozzám? Franc tudja...

Igen, és.. Bebaszott fej: *__-

2011. március 3., csütörtök

Van, amihez értek.

Őszintén. Így is dühös vagyok magamra. Ilyet megengedhetek?
Hogy valakibe így-így-így belezuhanjak.. Inkább... Ejtőernyőzzek? Szépen lassan, lefelé, és csak nézelődöm, meg nézelődöm?
A reménytelen szerelemhez nagyon értek. Ahhoz nagyon értek hogyan kell azt mondogatni, hogy egy semmit nem érő szar vagy, hogy nem, nem, nem és nem. De utána? Utána lefulladok, mint valami kocsi.. Utána, most, nézek magam elé és csak bámulok, hogy mi a vér van. Meg hogy mit kéne csinálni. Mi a helyes lépés. Mikor van "állj" és mikor zöld a lámpa. Mikor kell magam a porig alázni és a sárga földig lehordani.
De hétfő óta megbutultnak lenni..... Hétfő óta nem enni, ez új. De vicces. Mert változatos.
Szóval hogy a picsába tartsam meg magam azon a határon, ahol még nem vagyok szerelmes és nem érdekel semmi és ahol, ha lehetőség van, cselekedni?
De érdekes szituáció. Érdekes és vicces, mert új. Mert változatos.

2011. március 2., szerda

Ühüm!

Köszönöm, megvagyok.
Kurvajól megvagyok.
Igaz néha úgy érzem magam mint egy ázott veréb, de néha még tartom a hátam. :-D
Ja, és köszi a mai beszélgetést. Jól érezem magam. Szimpatikus vagy. :-D Most érezhettem milyen az, ha gyorsan telik az idő. :-) :-D

2011. március 1., kedd

Büszkeség nélkül

Nehéz lesz megfogalmazni, de értetek megpróbálom. :-)
Tessék, itt az igazság: gyámoltalannak érzem magam.
Félek.
Nesze. Kimondtam.
Hagy ne ecseteljem el mennyire vágyom erre. Szépen. Nem vagyok elég érett? Nem hiszem, három nap ismeretség ennek eldöntésére elég. Én sem így ismerem magam. Nem vagyok éretlen, csak tapasztalatlan, félős és olyan ember, aki arra vágyik, hogy szeressék. Hogy szárnyaik alá vegyenek, hogy valaki vigyázzon rám.
Elvetve minden büszkeségemet, kimondom: igen, én ha lehetne, szeretném. Igen, nekem szükségem van rá, hogy pátyolgassanak. Igen, szeretném, ha szeretnének. Eldobva büszkeségem, kijelentem, hogy nem vagyok erős. Amit tudnak akik tudnak, de én nem szeretem hangoztatni. Vágyom a szeretetre.
De félek.
Félek, hogy átvernek, félek magamtól, görcsös vagyok. Úgy érzem ezt nevelték belém. Hogy kis csitri vagy, semmit nem tudsz, gyerek vagy. És így is viselkedtem.
De nem lehet mindig ugyanazt csinálom. Nem mondhatom és játszhatom örökké, minden felelősség nélkül, hogy gyerek vagyok.
Claudi, köszönöm a kedves szavakat. Jól estek. :-)
Köszönöm, hogy úgy érezhettem végre segíthetek embereken. Szinte ketté kellett szakadnom ma két fontosabb osztálytársam között. :-) Gyógyulgassatok, kiscsibék. :-)

2011. február 28., hétfő

bla. bla.. x'D

Egész nap olyan szórakozott voltam, és csak röhögtem meg mosolyogtam, meg nem bírtam beszélni! Miezz??
Ilyen kell holnap is!!! :-D :-D :-D
Clau reggel... Az kemény volt ahogy rohantunk egymás felé.. x'D

2011. február 27., vasárnap

Ez volt eddig a legszebb születésnapi ajándék amit kaptam.
Köszönöm!

Claudinak x)










direkt pózolt! végig! :-D


két segg közt a dobos. x'D







ez depresszív. x'D









albumborító. :-D




És az a három fénykép, amit én csináltam, szerintem az is kurvajó lett. :-)

2011. február 26., szombat

Születésnapi gondolatok :-D

Ma van a szülinapom, remek a hangulatom. Természetesen semmi köze nincs a szülinapomhoz a vidámságnak, csak annyi, hogy ennek alkalmából elmegyünk Claudival valahová. ^^ Izgalmas. Imádom a meglepetéseket.
Tegnap meg fölköszöntöttek az őrstársaim, hát nagyon aranyos volt. Kaptam egy kis kulcstartót, egy plüss, szívecskés pólós elefántot. :-)
És képzeljétek, őrsgyűlésre magassarkúban mentem. Hát elmondhatom: jó volt felvenni, hogy megérezzem, mennyire szeretem a tornacipőmet. Igen. Az embereknek szüksége van a kilengésekre, apró változásokra és változatosságokra, hogy megtapasztalja: mennyire szeret valamit.
Délre pedig irány a matek.. Kettőig nyomatjuk.. Aztán buli van! :-D

2011. február 25., péntek

düh.

Annyira mérges voltam magamra, hogy leültem gitározni. Egy óráig nem mozdítottam a seggem.
És most is mérges vagyok.
De ebben a testben kell élnem. Hiába teszek bármit: én én maradok.
Fúj.

2011. február 23., szerda

Most erre mit??

Basszus, bepisilek ettől a fickótól!
Nem csodálom, hogy az összes nő elélvezett akkoriban tőle. :-D Én is. x'D













Ja és tudtam, hogy hasonlít valakiére Zsombor haja! x'D
Hallgassátok csak Elvist, megérdemli a "Király" nevet! Ez a hang gyönyörű! GYÖNYÖRŰ! Ha akkoriban éltem volna.. azthiszem egyik legnagyobb rajongója lettem volna, megőrültem volna érte. :-D sajnos az a sok "volna". :-D
Na jó éjt a Királlyal! :-D

2011. február 22., kedd

Ezek után?

Mp3 lejátszó fülhallgatója már minimum nyolcadikban kicsinálva. Telefon 1 fülhallgató kicsinálva kilencedikben. Telefon 2 fülhallgató kipipálva. Mp3 lejátszó további fülhallgatói kipipálva. Apától kapott otthoni fejhallgató kipipálva. Az utolsó reményem-egy otthoni ezeréves "maradék" fejhallgató -a napokban- kipipálva.
Mi maradt? A gépre kötött gyengus hangszóró-de még hangszóró!!! És a bakelitlejátszó üvöltő, néha ingadozó, csodás, basszus hangokat kiemelő szépsége.
Ez jár!

2011. február 20., vasárnap

Vasárnapi kiganézás

Furcsa. Úgy döntöttem kitakarítok.
Kitakarítok, mert utálok itt a gép előtt ülni: rájöttem, ez sehová sem vezet. Csak jön a nyafogás, hogy nem tudok semmit, unalmas az életem, gyakorolni sem tudok, ráadásul mekkora szar ember vagyok, még a szobámat sem tudom rendben tartani, s a többi, sorolhatnám. Jön a semmittevés, jön az, hogy telnek az órák én meg semmi értékeset nem teszek, nem haladok semmivel.
Úgyhogy fogtam magam, nagy bőszen felálltam: nekiálltam takarítani. Még a malacokat is kiganéztam.
Mindjárt jobban érzem magam: nem tagadom.
Mekkora szerencsém van öregem, hogy rá tudok jönni arra, hogy mi a probléma, és aztán megtalálni a megoldást.
Szóval ha már redbetettem a szobát, kipucoltam az agyamat, akkor jöhet a blog-takarítás.
Nem éreztem jól magam a zöld-koponyás design-nal..

Végül: boldog születésnapot Paul Stanley-nek!

2011. február 14., hétfő

Ha csorog a nyálam, akkor rájuk...

Na velük szívesen összefutnék. Sorrend nem számít, kivéve az elsőt. Ő a legszebb nekem. :-)

Joe Perry, az Aerosmith gitárosa

Trent Reznor, a Nine Inch Nails énekese


Till Lindemann, a Rammstein énekese

Zakk Wylde, gitáros

Sebastian Bach, énekes
 
David Bowie

Joe Elliot, a Def Leppard énekese

Rick Allen, a Def Leppard dobosa

Marilyn Manson-csakis fiatalon

Paul Stanley, a KISS énekese (ú, az a sok szőr! x'D)
Biztosan van még egy-kettő. De Őket találtam meg most és gyorsan. :-)

2011. február 13., vasárnap

Zsó-hétvége no.2; vasárnap

Tegnap Zsó elhívott egy japán karaktertörténeti kiállításra. Mondtam neki, hogy rendben, rendben, megnézem vele.
De reggel ahogy felébredtem az jutott eszembe, hogy nemár, semmi kedvem nincs odavánszorogni, gyalogolni, egyáltalán az egészhez. Aztán még indulás előtt géphez ültem, megnéztem a tanyámat, facebook, szökásos körutamat tettem az interneten. Gondoltam rápillantok a napi horoszkópomra is: azt írta lesz egy program amihez semi kedvem, mégis menjek el. Tetszeni fog.
Nem bántam meg, hogy elmentem. Tetszett. Jól éreztem magam. Köszönöm. Köszönök midnent, a meghívást is. :-)

u.i.:
Most pedig ihletet kapva a kiállításból mangát fogok rajzolni. Szeretem őket. Odavagyok a ruhájukért és a hajukért (!).

2011. február 12., szombat

Zsó-hétvége; szombat

Megvan a pólóm.
Too Fast For Love.
Zsófi és Dávid megbetegedett, következésképpen holnap nincs matek. De azért Zsóval "belógtunk" a mekibe. :-D Én jól éreztem magam. Köszönöm, hogy elkísértél! ^^
Ja. És nem akarok hétfőt. De azért még van egy vasárnapom!
Igen, és imádom A Karib-tenger kalózait. Jack Sparrow karaktere. Az halhatatlan. Johny Depp fantasztikusat alakít. :-) És bevallom, igen a harmadik rész végén sírtam. Jack mellé meg nem való nő. Talán fogatlan korára megmarad neki a szerelem. Kis életművészem. :-)


2011. február 11., péntek

Történelem

Sziasztok töri tételek! Hogy szeretlek benneteket, a franc enné meg! A könyv nem ír semmit, füzetben a jegyzeteim szarok, átláthatatlan és ködös az egész a makedónoktól a hellenizmusig... A frankok már rendben. Ki tudja mi lesz később?....
És tudod mi a legidegesítőbb?
Hogy nem tudod kidolgozás közben nyomatni a zenét.....

2011. február 10., csütörtök

^^

Még este megfogadtam magamban, hogy ma írok egy bejegyzést mennyire jól esik az, hogy van aki hiányol az iskolából. Még soha senki nem mondta nekem anyukámon kívűl, hogy látni szeretne már. Mindig úgy éreztem fölösleges vagyok az emberek számára, csak útban vagyok, vagy ami még rosszabb: észre sem vesznek.
Most reggel, facebookon is találtam egy üzenetet: mikor jössz már? annyira uncsi a suli.-vagy valami ehhez hasonlót.
Szóval, hogy két ember is üzenjen nekem...! Igazán jól esik, köszönöm, hálásan köszönöm, úgy melengeti a kis szívecskémet. ^^

2011. február 9., szerda

Csináld és kész!

Ma nagymamám végre kicsit magamrahagyott. Van kaja, pia, eléldegélek. Végre megmostam a hajam, megszárítottam, megállapítottam, hogy még nőnie kell, felöltöztem. Megmostam az arcomat is hideg vízben. Felébredtem. Kezembe vettem a gitárt. Végre. Elkezdtem játszani. Azokat, amiket tanulgattam. Pedig arra gondoltam amíg otthon vagyok, komolyzenét játszom.
Nagyot koppanva leesett mi hiányzott az elmúlt két hetemből, mi volt búskomorságom oka. Nem gitároztam. Pedig micsoda boldogság! Milliárdszor jobban érzem magam!
Csak csinálni kell!

Azthiszem az ember a legjobban a semmittevésbe tud a legjobban beleaszódni. Utána meg jön a siránkozás és panaszkodás, mint esetemben.

2011. február 8., kedd

Betegség-hülyeség-mánia

A legújabb rámtörő mánia, nesze nekem..
Anyu meg "nyaral"..
Hetfő estére mebetegedtem.
Tessék, belebetegedtem abba, hogy nincs itt.
Szóval a mánia....:



Vigyázat, kurva undorító, ne nézd. x'D




Ez gyönyörű. Egész éjszaka ez ment a fejemben, amikor fel-fel ébredtem.


Egyszerűen imádom:




2011. február 7., hétfő

Gondolatfonal

Nagyival mindig szigorított a házirend.
Az öcsém bohókás állat.
Kibaszottul utálom és unom a szerelmespárokat.
Utálom a német és informatikaórákat.
De itt van nekem Fény Vilmosné, a fejtörést okozó vadállat.
És itt van nekem a zene.

2011. február 5., szombat

Na most mindent bevallok

Szerelmes vagyok.
Joe Perry.
Gitárművészem.
Ahogy játszik.... Lassan és megfontoltan. Határozottan. Dallamosan. Érzéssel. Szívvel. Erősen. Gyengéden, és mégis férfiasan. Ha a férfiakat gitárjáték alapján lehetne kiválasztain, az mondanám Ő a párom. Mily gyengéd! Mily erős! (Még gyönyörűen is néz ki!) Lehet azt mondom inkább ne lennék "nőből". Igen, de bennem nem lenne soha annyi lelki erő, mint egy férfiban. Soha nem lenne annyi erőm. Én menekülnék mindig erős, védelmező karok közé. Rájuk van miért felnéznem. De sajnos nem érezhetem ez, mint jó néhányan. Ezért inkább távol tartom magam a nyálas érzésektől. Remélem ez az egyetlenegy bejegyzés lesz ilyen!!!
Furcsán el vagyok gyengülve.. Lehet csak azért, mert késő van. De úgy érzem magam, mintha olvadó vaj lennék.
Fáj. Szívbe markol. Igen, nekem mindig az volt a szép, az volt a "szerelem", mikor fáj. Hát ez is fáj, annyira gyönyörű. Tehát kilogikáztam.
Inkább a zene, mint más. Kívánság: minnél tovább maradjon távol tőlem a szerelem.
Fúj.