2010. október 30., szombat

Képzeletbeli barát

Azt hittem a mai nap jobb lesz a tegnapi este után. Az szörnyű volt. De a mai reggel.. A most is úgy égeti szívem, mint az előző nap estéje, csak az a különbség, hogy ebben az állapotomban nincs aki elfelejtesse velem. Az egész lelkem üres, már úgy keltem fel, hogy valami nincs rendjén, hogy valami hiányzik. Lassan, egyre gyötrőbb a magány. A tegnap este még jó volt.
Úgy szeretek Veled beszélgetni, mert többet jár a szád, mint másoknak. Talán épp ezért: nem magamon, a rémes dolgaimon meditálok, nem kell nekem kitölteni a beszélgetésben tátongó űrt, nem filozofálok, nem gondolok magamra. Csak hallgatom mit mondasz. Úgy, mintha az irodalom tanárom beszélne. Nyitott füllel és szívvel. Ilyenkor nem vagyok bezárva saját börtönömbe, ilyenkor végre figyelhetek másra. Jó lenne, ha az osztályomba kerülnél pár évvel fiatalabb kiadásban. És ha hiányoznál, én lennék az első, aki elmenne és elvinné Neked a leckét, aki meglátogatna, és elmondhatnád, hogy mid fáj, hol fáj...
És még itt is önző vagyok. Látod, szükségem van valakire. Rémes állapot. Lassan úgy érzem gyógyszert kéne szednem erre. Képzeljétek csak el-gondolatelhárító tabletta. A neve gondolitisz undoritisz lenne. Ezekben sz időkben tapasztalom azt, hogy Ádám és Éva tényleg evett a mindent tudás fájáról. Látom a jót, látom a rosszat. Nincs szilárd véleményem, mert nagyon hamar meg tudnak győzni. Pont emiatt. Mert nem vagyok képes egy nézőpontból látni a dolgokat. Olyan érzés, mintha kirántanák alólad a talajt.
Szükségem van egy olyan emberre, mint Te. De az az egy félnivalóm van: a másik félnek mi "haszna" származnék ebből? Mi a fenéért ülnél a szünetekben, és beszélgetnél velem, ha úgy látom megvan mindened, én már nem töltök ki semmit? Ha látom, hogy jól megy az iskola, nem tudnék már segíteni, mert Te már mindent tudsz? Ha előbb hívsz fel valaki mást, mielőtt én meglátogatnálak, és átvinném a házi feladatot?
Akkor mire jó ez az egész? Mire jó a mostani életem? Hogyan változzam meg? És legfőképpen: mivé?

2010. október 26., kedd

ha tudnád....

Nem kellett szólnod semmit... Rád néztem, és rögtön eszembe jutott az egész nap, minden ami rosszul esik, vagy esett. Lehet, hogy nem is sejtenéd, de nekem könnyek gyűltek a szemembe.

2010. október 24., vasárnap

Ki ismer magára? ^^

A Farkas a végleteket képviseli. Vagy félénk, vagy félelmetes. Elszántság és hiszékenység egyszerre van meg benne. E jegy szülötte igen érzékenyen reagál a külső behatásokra, hatodik érzéke kiválóan működik. Fél az érzelmek kimutatásától, úgy véli, ettől igen sebezhetővé válik. (na az uccsó nem igaz rám) Sokszor megmarja társát, vagy családtagjait. Néha szüksége van magányra is, ilyenkor alaposan átgondolhatja terveit.
Melegszívű, érzelmes és segítőkész.
Személyiségjegyek: Szenvedélyes, jó szándékú, bőkezű, művészi hajlamú, gyöngéd.
Érzelmileg: Melyérzésű
Szándéka: Megértés
Természete: Bizakodó
Pozitív jellemvonása: Együttérző, elfogadó, fogékony, érzékeny
Negatív vonása: Nem gyakorlatias, bizonytalan, félénk, határozatlan, lustaság
Szexuális indíttatása: Gyöngéd Összeférhetőség: Harkály, Barnamedve, Kígyó.
Tudatos cél: Szabadság
Tudattalan vágy: Identitás
Életút: Szeretet, szerelem
Fejleszteni érdemes: Intuíció, kreativitás, megértés.
Kerülendő: Félénkség, tunyaság, gyakorlatiatlanság

Tekintély és elismerés veszi körül a Kígyókat. Minden esetben, akár nehézségek árán is feltalálja magát. Állandó megújulás jellemzi, érdeklik a materiális tudományok, de a mágia is.
Adottságai kiemelkedők: elszánt, akaratát minden esetben érvényesíti, céljait eléri. Sokszor kiszámíthatatlannak tűnik, valójában nem az. Reakciói gyakorta hirtelenek, kiszámíthatatlanok, s komoly vitákban sem fogadja el a kompromisszum lehetőségét. Ha elveszít egy csatát, azt is képes úgy megközelíteni, hogy ő nyert, csupán nem az eredeti célok elérésével.
Személyiségjegyek: Intenzív, impulzív, kiismerhetetlen, elszánt, titokzatos.
Érzelmileg: Rejtett érzelmek
Szándéka: Vizsgálódás
Természete: Kutató
Pozitív jellemvonása: Céltudatos, jó ítélőképességű, nagy képzelőerejű, elszántság
Negatív vonása: Haragtartó, makacs, titkolódzó, bizalmatlan, képtelen kompromisszumot kötni
Szexuális indíttatása: Intenzív. Összeférhetőség: Harkály, Farkas.
Tudatos cél: Kielégülés
Tudattalan vágy: Spirituális egyesülés
Fejleszteni érdemes: Céltudatosság, alkalmazkodóképesség, kreativitás
Kerülendő: Egoizmus, arrogancia, irigység, csüggedtség

Fizikailag és intellektuálisan is rendkívül energikus, mozgékony, néha igen meglepő dolgokra képes. Sokszor előfordul, hogy terveit úgy képes megvalósítani, hogy sokan csak akkor kapnak észbe, amikor a Vidra már rég célba ért. Odavan az új és meglepő dolgokért, kalandokért. Lételeme a változás, ritkán ugyan, de előfordul, hogy megtalálja azt az eszmét, amiért vállalja akár az állandóságot is. Az unalomba belebetegszik, igazi forradalmár, s mindent megtesz azért, hogy környezetét vagy akár a világot jobbá tegye. Ötletekből kifogyhatatlan.
Személyiségjegyek: Barátságos, nem hagyománytisztelő, független, dinamikus.
Érzelmileg: Tárgyilagos
Szándéka: Imagináció
Természete: Emberbarát
Pozitív jellemvonása: Ötletdús, újító, gyorsan reagáló, találékonyság, humor
Negatív vonása: Kiszámíthatatlan, lázadó, tapintatlan, különc
Szexuális indíttatása: Forró és hideg Összeférhetőség: Varjú, Sólyom, Szarvas
Tudatos cél: Tudás
Tudattalan vágy: Bölcsesség
Fejleszteni érdemes: Találékonyság, tolerancia, bátorság.
Kerülendő: Lázadékonyság, különcködés

2010. október 21., csütörtök

Lám, lám...

Úgy gondolom ma valami tőlem szokatlan témával fogok előhozakodni.
Állok reggel a buszmegállóban, visszaemlékezem az elmúlt tanév csekély kis pillanataira, s lám mi jut eszembe: a divat. Arra gondoltam megosztom Veletek mi is fogalmazódott meg bennem ennek kapcsán.
Emlékeztek mi volt tavaj a nyerő? Ed Hardy tetoválás-mintái. Jaj, mindenki olyan "kicsit vadócos" stílusban mászkált végig a folyosókon, abban riszálták a popójukat. Meg is jegyeztem: mindenki olyan akar lenni, "mintha"... Mintha vadóc lennék. Mintha szeretném azt az zenét, amihez a tetoválás mintha kötődne, úgy emlékszem, mintha ez olyan szexi lenne... (naná, hogy a rock!)
Ma pedig mi lett, hová jutottunk? Minden szegecses! Hűűű.... Eldobom az agyam.. Békésen sétálgatok, az egyáltalán már fel sem tűnő tornacsukámban, (ami hagy ne mondjam gitáros és tele van firkálva) és a Mötley Crüe varratú táskámban, erre mibe ütközök? Szinte kiszúrja a szemem az a hegyes, tüskés szegecsscík! Úgy megdöbbentem e csizma láttán, képzelhetitek, mint mikor az okos majom tükörbe néz, és nem azt látja, amit "kéne". No mondom, egy éve gusztustalannak találtak mindent ami vad, ami különc, ami bőr, ami fém. Ez lett Ed Hardy manapság már szelídnek mondható formáiból. Szinte érzem a bőr szagát, a fém karcosságát...
De gyorsan rájöttem: nem az öltözködés határozza meg azt, hogy én ki vagyok. Úgy érzem már nem azt szeretném, ha az utcai emberek tudnák kivel állnak szemben. Nem. Arra vágyom, hogy a körülöttem élők megismerjenek.
Azt hiszem.. így van jól.

2010. október 20., szerda

Köszönöm Detti!

Sziasztok!
A mai nap egy különleges nap volt, pedig egy szánalmas, panaszáradatokkal teli közönyös huszonnégy órának gondoltam. Ötödik órán Detti odajön, megkérdi: nincs kedved kijönni velem loviba? Én rávágtam: dehogynem.
Szóval nagy egyezkedések után a pénzt is megszereztük. (Köszi Grád :D) Minden tökéletes lett volna, ha:
nem vagyok magassarkúba, nem esik az eső, nem fázom, ha van saját cuccom, és ha nem vagyok éhes. Szóval azt hittem szörnyű lesz. De! Detti unszolásának és kitartásának köszönhetően egy csodás órát töltöttem lovon. Szeretném ezt itt megköszönni, no meg a többi kis apróságot, amit értem tett. KÖSZÖNÖM!

2010. október 18., hétfő

Jaj, de jó ez a mai nap! :D

A péntekem csudajól telt el, karaokeversenyen voltunk.
Azthiszem erről mesélnék most legszívesebben, így informatikaóra előtti szünetben. Látjátok mindig Rátok gondolok. :)Lehetett Aerosmith-t, Guns N' Roses-t és AC/DC-t is énekelni. Persze ezt senki sem tette.
Végül versenyben a Republic 67-es Útját énekeltük, utána még beálltam az Animals House Of The Rising Sun-jára a csajokkal. :) Anna, tényleg nagyon köszönöm, hogy elkísértél, hogy elmondhattam Neked, és Te tanácsot adtál. Nagyon szeretlek Titeket, az őrsöm. :) Már most. Én is szeretnék egy olyan titokzatos erőt és szeretetet, ami Titeket körülvesz. Irigyellek Anna, és Zsombor! :D

2010. október 17., vasárnap

Tűzbiztos házasság

Nem bírtam ki, hogy ne nézzem meg mégegyszer, miután volt már szerencsém őrsgyűlésen látni. Ilyenkor van értelme, hogy a filmet műalkotásnak, a filmkészítést és minden velejáróját művészetnek nevezzük. Úgy gondolom egyszer mindenkinek látnia kell e filmet. De nem ám akármikor. Akkor, amikor értelmet kap. Úgyis eljön a megfelelő idő.
Most, másodjára, jobban rálátok a történetben található többi szálra. A szülőkére. A döntések fontosságára. A vallás még inkább kirajzolódott.
És úgy látom: igen, Isten meg fog találni. Akkor, mikor már készen állunk arra, hogy megváltozzon az életünk. Furcsa, hogy engem ilyen fiatalon ért, ez sem lehet véletlen, kíváncsi vagyok miért. :) Mindenesetre nagyon örülök ennek, végtelenül hálás vagyok érte.

2010. október 15., péntek

Minden a helyén

•Kedden ablakcsere volt, ma jutottam el addig a pontig, hogy leültem netet-guberálni a semmiből.. Ééééés... Sikerült! :D Nem mintha az életemen múlna, de azért ide folyton-folyvást visszatérek. :)
•Kitaláltam pár történetet e napok alatt, s gondolatokat jegyeztem le. Egyszer sikerült egy olyan:
"Van egy kis kapu a szívemen, amit mások mindig bezárnak. De én újra, s újra kinyitom."
•Mai nap jót tollasoztam, s felfedezni véltem az emberi kapcsolatok és e sport között valami összekötő szálat. Két ember harmonikus kiegészítése kell hozzá. Kompromisszumok szükségesek. Ha az egyik nagyot üt, a másik kicsit, igyekezni kell egy köztes megoldást találni. Hasonlók. Úgy látom egészen jól rá tudok "simulni" a másik emberre. :D Az együttműködés nem jelent problémát már. :)
•Összességében, jól megvagyok, megoldódott egy nagy probléma, köszönöm az embereknek, akik tanácsot adtak. Örülök, hogy Ti rátok hallgattam. Hálás vagyok érte.
Mint egy pap is mondta: a hála valami más, mint a köszönet. Köszönetet mondani annyi: lezárni a beszélgetést, a jótettet. A hála valami más: valami adni szeretnék valamit ezért a jótettért, nem akarom lezárni a kontaktust, a beszélgetést.
Had adjak most hálát mindenért, amit értem tettetek.

2010. október 11., hétfő

de jó!

Szép nap, szép nap.
Találkoztam mindenkivel, akinek örültem. Jó volt Titeket látni. :$ :D

2010. október 9., szombat

Ha már mindenki ezt mondja.....

Szóval szerinted is sok csalódás fog még érni az életemben. De Ti megkönnyítitek nekem az elválást egy olyan embertől, akit már régóta ismerek, s ezért nehéz.. Olyan volt Ő nekem, mint egy drog, vagy nem is tudom...
De köszönöm a tanácsokat mindenkinek.
Tegnap este is jól éreztem magam, köszönöm, hogy maradhattam. Köszönöm szépen Nektek a fácskát, és az éneket, rendkívül jól esett. :) Nagyon meghatódtam.
Örülök, hogy végre láttalak mosolyogni. :D Ha pedig kismillióan azt tanácsoljátok, és mindannyian tapasztaltabbak vagytok nálam (és én sem érzem már igazinak az egészet), akkor hallgatok a tanácsaitokra. Bár kicsit tartok attól mi fog történni. Köszönöm szépen a figyelmet.
Jó szórakozást a mai napra mindenkinek! :)

2010. október 5., kedd

RESPECT, LOVE, GRATITUDE=Tisztelet, Szeretet, Hála

Mostanában nem nagyon olvasgatjátok itt a dolgokat... Vagy csak semmi sem olyan érdekes, hogy jegyezzetek hozzá valamit? Mit csináljak? Mit csináljak, hogy reagáljatok?
Egyáltalán: az egész életben mit csináljak? Mit tegyek, hogy pozitív reakciókat kapjak vissza? Mert akárhogy csinálom, akármit is változtatok meg a viselkedésemen, akárhogyan próbálok kedves lenni-nem kapok visszajelzést. Azért nem kapok, ha jól csináltam.
Ha rosszul csináltam-az más. (elismerem, hogy én hibáztam, de néha nem akkora a baj, mint amilyennek "leírod"*) Akkor: miért vágtál bele a szavamba, most én beszélek! S a többi. Nem értelek.
Nem szeretek már annyira Veled lenni, bármennyire is szeretnék.
* Sőt mi több. Én szeretlek, és nem merem, nem szeretném a szemedbe vágni azt, hogy Te mit hibázol. Mert az nekem végtelenül rosszulesik, hogy én csak nyelek, nyelek, és lassan elvárod (!), hogy mindenemet odaadjam, természetesnek (!) veszel engem, holott abszolút nem vagyok az. Ezért itt írom le azt, hogy mit érzek, mert tudom, itt nem kell tartanom attól, hogy elveszítelek.
Nem arról van szó, hogy nem szeretek Neked segíteni, hogy nem adom oda az akármit. Itt az forog kockán, hogy lasan félek attól, mikor nem felelek meg a kívánságaidnak-és Te vagy az, aki biztosan jól tudja: mennyire, de mennyire szeretnék sok-sok embernek megfelelni. Megfelelni azoknak, akik ottvannak és hozzájuk nőttem, Nektek, akik ott vagytok, és minden pénteken beleírtok valamit a szívembe. :)
Néha rettegek attól mikor fogsz visszautasítani, mikor fordulsz felém végre. Mikor lesz szerencsém, hogy elfogadsz.
Tulajdonképpen én csinálom rosszul, hisz ha szeretnél valamit mindig igyekszem teljesíteni. De valamikor nem tudom, vagy kicsit sok, amit elvársz. És ezért veszel természetesnek. Tudom, hogy én hibáztam. De azért mégsem vagyok szülő, Te pedig mégsem vagy kisgyerek, hogy én neveljem beléd a rosszat, ugye?
Szóval várom az érettséget, hogy végre el tudjak válni Tőled, és a bátorságot, hogy megmondjam: szerintem ez így nem megy.....

2010. október 3., vasárnap

Igen... :)

Lehet egy pozitív bejegyzésről végre szó? :)
Ma este az Esthajnalcsillag a házunk felé mutatta az utat.. Majd, tovább a Baross utca, a Ferenc körút, a Boráros tér felé.

Uhh, ez lehetetlen, ilyen nincs....

Úgy érzem ölni tudnék... ebben a pillanatban, ami pedig nem jellemző rám. Ez az egyik dolog az, ami annyira képes földühíteni. 
napiszar, például. Mi ez? És én is lesüllyedek az ő szintjükre azzal, hogy őket kritizálom? De nem tudom nem megtenni.Mert ott a véleményem. Mert itt olyan embertársaimnak szólnak be, és olyanokat szólnak le, akikről azt sem tudják kicsoda, úgy ítélik el Őket, hogy látnak egy (!) képet. Ezeknek a beszólogatóknak van bőr a pofájukon, hogy olyanokat ócsároljanak, akik meg sem érdemlik. Ha meg....azokról mondanak finoman szólva is negatív véleményt, akiket én szeretek.. Ilyenkor neki tudnék menni az illetőnek, akár ha egy focicsapatnyi férfi is van ellenem. Ezek mondják azt, hogy "szánalmas", "buzi","hülye", meg "dagadt" meg hogy "hogy néz máán ki". Sok fenti példa az osztálytársaimtól való. Sajnálom. Ami engem elszomorít. Feldühít. És sírni tudnék miatta.
Ha megszólják azt, akit én tisztelek és szeretek, és elég rosszindulatúan... akkor neki is megyek talán az illetőnek. Anya azt kérdi: minek foglalkozom a többi emberrel? Mert nekem is jólesik egy biztató szó egy olyantól, akit nem ismerek. Aki csak "többi". Mert én is "többi" vagyok.
Azok, azok szólnak be, akik például kiverik a farkukat, aztán meg lefotózzák "I"-nek a napiszarnak.... ( És igen. Igen, egyszer-kétszer belekukkantottam, hisz hogy mondhatnék olyanról véleményt, amit nem ismerek, vagy nem láttam. Néhány kedves, és igazán jóindulatú emberkét is föltettek oda, akiket tisztelek.)
Ennyire unatkoznak? Ennyire unatkoztok? Megmondanátok mi értelme van? Mitől jó ez nektek, ócsárolók? Ha ekkora a kreativitásotok, akkor kitalálhatnátok valami Jót, valamit, ami a többi ember érdemét szolgálja... Nem a lehúzását azoknak, akik lehet, hogy kiállnának értetek egy másik csatában...
Egy szó mint száz: szerintem szánalmasan elkeserítő.

2010. október 2., szombat

Rosszul esett...

A tegnap tökéletesen telt volna el, klipforgatás, filmézés, éneklés, az összes dolog, ha mikor Te beállítasz nem lett volna körülöttem minden szomorú. Mi történt Veled? Nem egészen értem. Én segítenék, nagyon szívesen, ha tudnék, mindig megpróbálom, aki nem utasítja vissza. Csak sajnos többen visszautasítják.
Nem tudom Te milyen ember vagy, milyenek a többiek, de hogy jó lelkek közé csöppentem, az holtbiztos. De senkin sem egyszerű kiigazodni, ha például egyszer vidám, másszor meg lehangolódott kedve van. Tapasztalatból tudom (végre valami tapasztalat az én részemről :D) belül máshogy éli meg az ember. Anya is mondja, hogy nem lehet rajtam kiigazodni. Igyekszem!
Tényleg, akármi baj van, akárkinek, akár Neked is, én a lehető legszívesebben segítek. Igyekszem nem beleszólni mások dolgába, de erről a rossz tulajdonságomról nem tudok leszokni... (lehet nem is akarok)
Meghagyom ezt így, nyers üzenetként. Szóval akármi baj van fel a fejjel! Lesz jobb, AKÁRMIRŐL is van szó. Csak hinni kell benne. Nekem már sikerült.
És elnézést az érzékeny lelkemért... :)
További szép napot Nektek! ;D