2010. október 15., péntek

Minden a helyén

•Kedden ablakcsere volt, ma jutottam el addig a pontig, hogy leültem netet-guberálni a semmiből.. Ééééés... Sikerült! :D Nem mintha az életemen múlna, de azért ide folyton-folyvást visszatérek. :)
•Kitaláltam pár történetet e napok alatt, s gondolatokat jegyeztem le. Egyszer sikerült egy olyan:
"Van egy kis kapu a szívemen, amit mások mindig bezárnak. De én újra, s újra kinyitom."
•Mai nap jót tollasoztam, s felfedezni véltem az emberi kapcsolatok és e sport között valami összekötő szálat. Két ember harmonikus kiegészítése kell hozzá. Kompromisszumok szükségesek. Ha az egyik nagyot üt, a másik kicsit, igyekezni kell egy köztes megoldást találni. Hasonlók. Úgy látom egészen jól rá tudok "simulni" a másik emberre. :D Az együttműködés nem jelent problémát már. :)
•Összességében, jól megvagyok, megoldódott egy nagy probléma, köszönöm az embereknek, akik tanácsot adtak. Örülök, hogy Ti rátok hallgattam. Hálás vagyok érte.
Mint egy pap is mondta: a hála valami más, mint a köszönet. Köszönetet mondani annyi: lezárni a beszélgetést, a jótettet. A hála valami más: valami adni szeretnék valamit ezért a jótettért, nem akarom lezárni a kontaktust, a beszélgetést.
Had adjak most hálát mindenért, amit értem tettetek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése