szombat-vasárnap-hétfő

A szombat-vasárnap fergetes volt.! Buli, buli, zene, zene, zene, hülyülés, hülyülés. wháá! :-D és..... *dobpergés* SZŐR! :-D 

Hatalmas köszönettel tartozom pár embernek.. Soroljuk is őket:

Anyunak: megvan a piercingem ^^

Timinek és apukájának Antinak, hát.. A zenhallgatásért. ^^ , hogy játszhattam a gitáron.. Biztos vagyok benne: ezt akarom csinálni.

Claudinak: egyszerűen hogy van, mert nélküle nem itt lennék ahol most vagyok. Meghallgat és tanácsot ad és őszinte és nagyra becsülöm mint embert.

És nahát Istennek szeretném megköszönni, hogy én vagyok én, és megad nekem mindent amire csak szükségem van: az életre és az azért való kűzdésért. Mert nagy teher embernek lenni.

Claudinak. :-)

ígykell!

Ha-ha!
Nevess mindenkire, aki hülyének néz!
Kacagj nagyot a szenvedéseiden!
Ne törőddj a mogorva és barátságtalan szájlógatókkal, akik megrontják a napjaid!
csőpuszpá!
;-D

Gondolatösszegzés

Csak gyorsan egy gondolatösszegző bejegyzést engedjetek meg. Gyorsan jegyzeteltem ezt egy helyzetben, úgyhogy lehetnek benne megfogalmazási hibák:

"Csalódással veszem észre, hogy a prepubertás kornak semmi haszna nincs. Minek megtanulnunk a véleményalkotást, ha később egy felnőttnek nekem kell emlékeztetni hogy csinálja? Nehéz ám. De nem akarok ócsárolni senkit, mert én meg nem merem kimondani.
Szar vagyok ugyanúgy.
Nem kritizálhatok másokat, hisz én ugyanolyan gyarló vagyok!"
Bírom azért az illető búráját, attól függetlenül, hogy kicsit megkritizálom, a negyven éve létére.. :-D

Azt mellékesen teszem hozzá, hogy mennyire vágyom arra, hogy: kézenfogva egy illetőt, elmenni vele egy gyönyörű helyre, beszélgetni, megérinteni, megsimogatni a "kis" buksi fejét, megsimogatni mindenhol, ahol érem, elmondjam, hogy én ha visszajövök remélem még jobban fogom szereti, és hogy rá vártam, mindig, mikor befutottam.

De ezaz. Nekem nem itt van dolgom még. Máshol van még a helyem. El kell mennem, hogy teljesítsem a sorsom, mert ez nekem a világ legfontosabb dolga, nem érek rá holmi szerelemmel foglalkozni, holmi romantikával hereverélni.... Itt robbantás lesz!!! Egy másik illetővel, akit:
szeretnék karonragadni, elcipelni magammal mindenhová, hogy velem legyen a jókedve, hogy velem legyen, hogy megtanítson minden kis formulára és elmondjam mennyire szeretném, ha egy házban laknánk, mert ő megtanít a legfontosabbra: a zenére.

 

Fent: a szexi Nikki, alantabb: a morcibácsi Nikki
Lagalul: a hülyegyerek, aki kicsit hasonlítani akar rá....

2011.január 25., kedd

Kéremszépen, a mai napon annyi kiábrándulás ért és annyi szar dolog!

Vagyis miket beszélek.. Azt hiszem másnak ez a nap az átlagosnál is rosszabb nap lett volna, annyi minden tetőzött ma.. De én büszke vagyok arra -akármilyenek is mások- hogy ezt nevetve vettem, mert ennyi minden hogy összejön, az már tényleg ritka és baromira nevetséges. :-D

Persze volt pár igazi mélypont, de hát miért is? A kis lelkem...

Matekon előjött belőlem az igazi rock and roller, hát le kellett írnom a gondolataimat:

"Igen, azért vagyok ilyen, mert Ti még ezt nem éltétek át. Azért vagyok ilyen, mert szeretek boldog lenni. Azért vagyok ilyen, mert így tetszik. Mert örülök. És addig használom ki a korom, amíg csak lehet! ROCK AND ROLL, OH YEAH!"

Hozzátenném, hogy bár rengeteg a hibám, akkor is elnézhető, és készpont. Nem vagyok tökéletes. Így vagyok boldog. Nem kell szeretni, inkább utáljatok, ha rólam van szó.. Nem arról, akinek hisztek.

És a másik, amire tegnap este rádöbbentem, és ma le is írtam a gondolataimat: mennyire rohadtul szerencsés vagyok és milyen hálás: hogy nem vagyok szerelmes. Hogy nincs senkim. Amikor magányos vagyok, ez mindig eszembe jut majd. A szerencsém. Hogy nem mindenki van ám így vele. Mert.. lássuk a gondolataim, amit még az iskolában írtam:

"Igen. Azért nem leszek szerelmes, hogy el tudjam hagyni Magyarországot. Hogy el tudjak menni. Ha lenne, ki idekötne, akkor nem menne.
Szerencsés vagyok. Ez nem történik meg ám mindenkivel. De szerelmes bizony egyszer legalább mindenki lesz."

Igen. Hálás vagyok Istennek, hogy erre rádöbbenhettem. Hogy úgy érzem nekem kicsit több jutott mint néhány más társamnak. Hogy rájöttem: ki kell használnom azt, míg tizenhat éves vagyok. Élni, élni, élni! Boldognak lenni, kipróbálni sok-sok dolgot, izgalmakat, amíg lehet! Őrültnek lenni, amíg bele nem fulladunk a nevetésbe! Leszarni magasról a hülye felelősségeket, amíg megengedhetjük magunknak!

Mert később, ha az ember már beleaszódott  és beleunt az életébe, később úgyis csak a szerelem marad az egyetlen mentség. Nem akarom megunni, mire odaérek.

Bah!....

Ma az internet nagyon keresztbe akar tenni nekem.
Nem szeret a számítógép.
Csak a Media Player és a zenék..
Aha, igen, ebbe bele kell törődni.. De kiszivattyúzom belőle az utolsó megabit per szekundum morzsákat is!
faszfej.....

Nézzétek meg! ;-)

Szeretnék Veletek megosztani, kedves olvasók egy most nyitott blogot, melynek én is szerencsés társszerkesztője lehetek. Érdemes bekukkantani, igyekszünk a legjobb minőséget nyútani, hogy mindenki kedvére válogathasson. :-)
http://quotesforpics.blogspot.com/

Ez fontos!

Nehéz témába fognék bele.

A párkereső oldalakat szeretném lehúzni egy ismerősünk kapcsán. Van okom rá.

Miért jó, ha két ember úgy találkozik egymással, hogy rögtön az van a fejükben, hogy ezzel vagy összejövök, vagy egyáltalán nem lesz semmi? És hogyan akar az ember egy párkapcsolatot, ha még barátai sincsenek, és nincs társasága? Ha nem tudja hogyan viselkedjen emberek között? A hülye társkereső oldalak helyett inkább felkeresni egy klubot, vagy valamilyen kört, ahol az övéhez hasonló érdeklődésű emberek forognak? Ahol nem "kell" rögtön úgy néznie minden emberre, mint potenciális pár? Nincs az a szorító érzés, hogy most meg kell felelnem? Ahol nem kell másokkal megíratni a levelet, amit én nem tudok megírni, és amikor találkozom az ellenkező nemű egyénnel, akkor az meglepődik, hogy a levélben olyan más voltam? Hogy önmagamat adjam, és inkább engem szeressenek? Vagy azt, akinek hisznek?
"Nehéz" kérdések, de azt hiszem egyértelmű.

És ezek után még én érzem azt, hogy nekem kell segítenem? Mert én felelősséget érzek az embertársaim iránt, még ha az mérföldekre is áll tőlem? Miért érzem azt, hogy nekem kell megmondanom valamit amit úgy érzem tiszteletlenség lenne? Hogy én szembesítsem az illetőt? Mert itt is csak egy kívülálló veheti észre a hibát, és segíthet kimászni a pácléből ami már bepenészedett alatta! És ha más nincs, akkor nekem kell megcsinálnom!

Uram, kérlek adj bátorságot és meggyőző, segítő erőt, hogy segítsek Neki, és a hasonló, bűzös lápban járó családomnak! Kérlek!

És még mindig hiányzik valaki, akit átölelhetnék.. Ölelés.. Hmm... Nem az amiről egy kedves ismerősöm beszélt, hanem a másik.. De az olyan messzi-távol áll tőlem... Messzi-távol..... Messzi-távol...

Ez jutott eszembe

Lassan már a saját korosztályom (13-16) beszédét sem értem, kezd odáig fajulni a dolog. Nyolcadikban is csak néztem mi az az "oltás".. Hát oltani a tüzet szokás nem? Aztán mára én is használom a kifejezést ami annyit takar: beszólni a másiknak, "eloltani" a beszólása "tüzét"- hogy  könnyen elképzelhetsd... x'D

Nem is az a nagyobb baj, hogy nem értem, a többsége leesik, és tudom mit jelent. De néha úgy rakják össze a mondatokat, hogy nehéz kihámozni mit takar egészen.. Szóval örülnék, ha néhányótok kicsit érthetőbben fogalmazna! :-)

Szerencsére ez csak a messengeres beszélgetésekre korlátozódik.

Ja és úgy szeretnék átölelni valakit úgy rendesen, szépen! ♥.♥ De nincs kit.... Senkit...

AKAROM!

Ja igen, és tudom, hogy mostanában nem vagyok a blogolással a topon, de legalább igyekszem jönni. x'D Semmi érdemleges nem történik itt velem. Lenne min elmélkednem, de az már tényleg nem ide tartozik. De! Tudom mi kell ide! Új téma!!!!!!!
Egyet akarok nagyon: megszerezni azt a basszusgitárt amit kinéztem magamnak: B.C. Rich warlock basszergitárt.

Ennyi!
Amúgy csók midnenkinek!

Bevallom

Bevalljam? Bevalljam, hogy sokkal felszabadultabbnak érzem így magam, semmi nem nyomja a lelkem, és mennyivel boldogabb vagyok? Bevalljam, hogy már nem aggódok semmi miatt, csak egyszerűen jó újra mosolyognom?
Bevallom.
Még ha szemétség is.

Semmi, semmi...
Csak egy szó:
KÖSZÖNÖM!

Pontosan ezt érzem

Mostantól úgy gondolok rád mint egy egyszerű hétköznapi fiúra akit bármikor képes lennék szeretni, de nem te leszel az egyetlen. Nem fogok miattad sírni, és nem fogok rád várni. És észreveszem hogy más fiúk is léteznek. A szívem mélyén még mindig reménykedem, de nekem is szükségem van a boldogságra. Nem fogok miattad mindent veszni hagyni úgy, hogy még csak nem is vagy az enyém. Fáj, és nagyon nehéz, de tovább kell lépnem, és most az egyszer nem miattad, hanem magam miatt..
:-)

A költészet művészet!

Élveztem azt a keddet. Nem volt furcsa, csak kicsit szokatlan: mintha elszoktam volna attól, hogy megfogják a kezem, átöleljek valakit, s a többi..

Kicsit, mintha zenét hallgattam volna, de hát attól minden igen csak messze van: attól "a már ismerem" érzéstől.

A biliárd jópofa hobbi, de furcsa. :-)

De most mégis inkább arról szeretnék beszélni, hogy a mai irodalomóra keretén belül jöttem rá: gyönyörű Himnuszunk van. Nem tudom milyen más nemzeteké, de dalban biztosan a mienk viszi a pálmát. És a szöveg! Elemzés és felolvasás közben többször is gyűlt könny a szemembe. Milyen gyönyörű művészet a költészet, Istenem! Egy mondatba belesűríteni egy világot, egy mondatban utalni egyszerre hálomféle dologra, mindezt érzelmekkel bőven tarkítva, csodalatos rímekkel, a szerkezetről nem is beszélve. Igazi művészet! Ha valami, akkor a Hinusz az én kedvenc versem.

Gyönyörű művészet, úgyhogy azthiszem érdemes jól átolvasni. Mert ez a mienk, magyaroké, és nem másé!

Köszönjük Erkel Ferenc zeneszerzőnknek a megzenésítést!

Kölcsey Ferenc:

Himnusz

Isten, áldd meg a magyart,
Jó kedvvel, bőséggel,
Nyújts feléje védő kart,
Ha küzd ellenséggel;
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt!

Őseinket felhozád
Kárpát szent bércére,
Általad nyert szép hazát
Bendegúznak vére.
S merre zúgnak habjai
Tiszának, Dunának,
Árpád hős magzatjai
Felvirágozának.

Értünk Kunság mezein
Ért kalászt lengettél,
Tokaj szőlővesszein
Nektárt csepegtettél.
Zászlónk gyakran plántálád
Vad török sáncára,
S nyögte Mátyás bús hadát
Bécsnek büszke vára.

Hajh, de bűneink miatt
Gyúlt harag kebledben,
S elsújtád villamidat
Dörgő fellegedben,
Most rabló mongol nyilát
Zúgattad felettünk,
Majd töröktől rabigát
Vállainkra vettünk.

Hányszor zengett ajkain
Ozmán vad népének
Vert hadunk csonthalmain
Győzedelmi ének!
Hányszor támadt tenfiad
Szép hazám, kebledre,
S lettél magzatod miatt
Magzatod hamvvedre!

Bújt az üldözött s felé

Kard nyúl barlangjában,

Szerte nézett, s nem lelé

Honját a hazában,

Bércre hág, és völgybe száll,

Bú s kétség mellette,

Vérözön lábainál,

S lángtenger felette.

Vár állott, most kőhalom;
Kedv s öröm röpkedtek,
Halálhörgés, siralom
Zajlik már helyettek.
S ah, szabadság nem virúl
A holtnak véréből,
Kínzó rabság könnye hull
Árvánk hő szeméből!

Szánd meg, isten, a magyart
Kit vészek hányának,
Nyújts feléje védő kart
Tengerén kínjának.
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt!

Cseke, 1823. január 22.

Azt kívánom...!

Bevezetés nélkül, in medias res, a közepébe? Ja...

Van egy emberke, akit egészen megkedveltem, nem sok ideje.. Tényleg nem sok.

Csak nem bízom meg senkiben, aki azt mondja, hogy tetszel nekem, azt elkezd mindenfélét mondani... Bökkenő, hogy ez egy speckó szituáció, amiért még több okom van azt gondolni, hogy az illető kihasználna. Idősebb is nálam, eléggé ahhoz, hogy ezért is ferdén álljon a szemem. Semmi rossz leckét nem kaptam az élettől, egyszerűen csak félelem. Akkora, hogy mindennemű dolgot százféleképpen megvizsgálok, nem ringatom magam semmiben, racionálisan szemlélek és érzelemmentesen kezelek mindent. Olyan érzésem van, hogy nagyon sokára leszek is én szerelmes...

Úgyhogy nem adom magam könnyen, semmi esetre sem, és ha mégis baleset történne, már tudom kiben bíznék meg annyira, hogy kisírjam a vállán magam. Valamiért úgy érzem, sőt..! biztos vagyok benne, ha valami komoly történne segítene nekem, mert alapból jó ember. Átlátok én a szitán! x'D

Szóval. Egy kis vágy, hogy valaki egyszer ezt a dalt küldje nekem.. Hogy ezt mondja.. Ilyen kis egoista vagyok.. De igen.. Kívánom.. gyönyörű.. :

(kis nyers fordítás)

Guns N' Roses - Novemberi Eső (November Rain)

Amikor a szemedbe nézek

Visszafojtott szerelmet látok

De drágám, nem tudod, hogy

Amikor átölellek, én is ugyanazt érzem

Mert semmi sem tart örökké

És mindketten tudjuk, hogy a szívek változnak

És nehéz a gyertyát tartani

A hideg novemberi esőben

Már olyan régóta

Megyünk keresztül ezen

És csak próbáljuk legyőzni a fájdalmat

Yeahh...

Szeretők mindig jönnek

És szeretők mindig mennek

Így senki sem lehet valóban biztos abban, hogy

Ki az, akit útjára enged ma

Akit elenged

Ha meg tudnánk ragadni az időt

És megállíthatnánk

Nyugalmat lelhetnék

Mert tudnám, hogy az enyém vagy

Egészen az enyém

Tehát, ha szeretni akarsz engem

Akkor ne habozz, drágám

Mert fogom magam, és továbbállok

A hideg novemberi esőben

Tudom, hogy nehéz nyitva tartani a szíved

Amikor úgy tűnik, hogy még a barátaid is ellened fordultak

De ha meg tudnál gyógyítani egy összetörött szívet

Nem fogyna el a bájod a múló idővel

Néha szeretnék egy kis időt

Egyedül tölteni

Néha szeretnék egy kicsit

Magamban lenni

Mindenkinek szüksége van néha

A magányra

Te nem tudod, hogy néha szükséged van

A magányra?

Amikor a félelmed lecsillapul

És még maradnak az árnyak

Tudom, hogy szeretni fogsz engem

Amikor nincs ott senki, hogy szemrehányást tegyen

Ne törődj a sötétséggel

Még megtalálhatjuk az utunkat

Mert semmi sem tart örökké

Még a hideg novemberi eső sem

Nem érzed, hogy

szükséged van valakire?

Nem érzed, hogy

szükséged van valakire?

Mindenkinek kell valaki

Nem te vagy az egyetlen

Nem te vagy az egyetlen.....

Úgy kell! :-D

Szétvet a boldogság, szétvet a boldogság!
Huszonnégy történelemtételből kettővel készen vagyok. A túra csodás volt! Claudinál csodás volt!
És úgy néz ki megyek majd két hét múlva egy teljesítménytúrára! :-D
WHÁÁÁ! :-D :-D :-D

Szédület!

Hát csodás pénteket és szombatot tudhatok magam mögött.
Pénteken fél tízes vonattal Claudihoz, jaj, de jól is éreztem magam, majd mutatom a képeket is! :-D
Az őrsgyűlés jó volt. :-)
A szombati kirándulás meg fergeteges! Erről nincs mit mesélnem, ez úgy volt csodás, ahogy volt, hihetetlenül jól éreztem magam, új arcok tűntek föl a láthatáron. :-P Jaj, nagyon szeretlek Titeket és alig várom, hogy hivatalosan is cserkész legyek. ^^
És igen: nincs erőm hosszabb beszámolót írni..... Ez elég beszédes? :-D
Jöjjenek a képek:

Fej: ott van!

Muhaha! Vége, vége mindennek!

Emberek, eljutottam odáig, hogy ide sem tudom leírni az érzéseim teljes valóját. Nem csak mert nincs rá szó, nem elég az a kevéske, hogy megelevenedjen előttetek, hanem azért is, mert olvassák.. Hm... Olvasás, reagálás nélkül. A legfájóbb, ha nem jön válasz... akármilyen helyzetben.

De elő kell hoznom magamból, azt, aki e nélkül lehetnék. Enélkül az érzelmek nélkül. Enélkül a megpusztulás nélkül. Mit csináljak? Írjak levelet? Álljak a két lábamra?

Nem. Hagyom magam szenvedni... Hagyom, hogy betöltsön a szerencsétlenség. x'D

Tudjátok mit? Azért örülök, ha szenved, legalább egy kicsit, mert legalább egy fikarcnyit megérezheti a fájdalmam, ami gondolom nem teljesen egyenértékű az övével. Bár ki tudja. x"D

Most azt mondom, inkább lennék egy szívtelen dög, érzelmek nélkül. Kénytelen leszek az lenni. Kegyetlenül gyomlálni a szép, színes virágokat, vagy a fekete rózsákat a szívem kertjében.

Nem leszek ártatlan kislány, százszorta inkább leszek vad, ha kell harcias, beszólogatós. Hogy ne tudja meg az illető, hogy milyen vagyok valójában. Hogy mennyire fáj, hogy mennyire nagyon... Hogy a szívem egy kis fázó cinke az ágon... nem vagyok hajlandó ezt többet beismerni, hogy mennyire gyerek vagyok így még.

Nem tudok olyan lenni mint voltam. Nem engedhetem meg magamnak.. Nem is az elérzékenyülést, hanem azt, aki én vagyok. A szende részem. Az a részem, amely valahol minden emberre felnéz. Akinek mindenkihez van egy-két jó szava. Aki mindig igyekszik jókat mondani a társairól és a jót meglátni bennük. Aki szeretne hálás lenni annak is, akinek egyszerűen nem tud. Aki szeretetre vágyik. Főleg ezt. Nem engedhetem meg magamnak a sírást, a vágyakozást: az ölelő, szelíd karok iránt, az együttérzést, a csitítást a vágyamra... A megnyugtatást, a biztonságot, azt a mosolyt, az őszinteséget. Hiszek az intuícióimnak. Nagyon élesek már... Áh, nekem is mindig az kell, amit nem kapok meg, a rohadt... Nem vagyok jobb senkinél, csak dühös vagyok.

Basszus, elő egy mondatommal: nem vagyok szép, csak stílusosan penge. Nem vagyok csajos, basszus, erre büszke vagyok! Ez az egyik fegyverem. Imádom! Imádom, hogy nem csípem úgy ki magam mindig mint néhányan. Azt hiszem sikerült a kislányos rajongásom háttérbeszorítani, keményen szívendöfni magam és újjáéledni: csak a zenének. :-)

Ezt vegyétek kis semmiségnek, én is igyekszem. Csak nem megy. Ezért inkább nézzétek az előző bejegyzést. :-D na az az igazi!

Viszont van, akinek hálával tartozom, nem csak szeretném. A kis egoistának, aki örülök, hogy van nekem, mert nélküle talán pocsolya lenne az életem. De így, hogy Ő itt van, talán van esélyem egy bandára, a zenére. Van esélyem, hogy azt a részemet is megmutassam embereknek, amit kevesen látnak és hallanak. Kösz Norbert! :-P

Egyéb hír? Üres boldogság.
Állapot: lázadókész.

RockHimnusz

http://quart.hu/cikk.php?id=5840

Nem! A rockzene nem halott! A rockzene SOHA nem fog mehalni! Az emberek SOHA nem szűnnek meg létezni csak úgy! Mingyárt megmagyarázom.

Most lesüllyedt.. Most tengődik.. De nem! Nem ezért van! A rock and roll életfelfogás. Hedonista és vidám. Kicsit agresszív ugyan, de NEKÜNK SZÓL! Nem igaz, hogy a rockzene valamikor meg fog halni, mert a hedonizmus nem szűnik meg létezni! A rock and roll mindenkiben megvan, csak meg kell találni. Mert mindenkiben ott a lázadás. Ott a vadság. Azthiszem erről szól. Ez nem csak zene.

Nem igaz, hogy csak az egyre öregebbek fogják szeretni. Tény, hogy a zenészek ki vannak már öregedve. De jönnek a fiatalok! Nehogymá' csak az öregek lázadnak! A fiatalok ugyanúgy! Mi is ugyanúgy! Mert előttünk még biztosan áll: a REMÉNY. Ez MINDENKIÉ!

Amikor valakinek nem tetszik valami és köpne egyett akkor a rock and roll szólal meg benne. Ha valaki meglát egy gyönyörű lányt, egy jó képű fickót: a rock and roll szól belőle. Ha jól érzi magát és tombol: akkor szól belőle a rock and roll. És szerintem ez a szép.

Mindenkiben megvan, csak az az eltérő ki hogy használja. Van aki rosszra. De a többségünk jóra.. Megvannak a legmélyebb, társadalmi okai, hogy most miért nem a rock, de nem egy-egy dolognak tudható be, hanem sok dolog együttes állásának. Mindenki agyalhat rajtuk.

DE ELJÖN MÉG A MI IDŐNK!

ELJÖN MÉG MIKOR MI FOGJUK TOVÁBB ÍRNI A ROCK AND ROLL HIMNUSZÁT!

Tudjátok nekem ez nagyon fontos.. Da csak személyesen tudom elmondani mennyire lelkemre veszem.. Kivel hogy közölném. Annyira felrobbanok a nagy érzéstől, hogy... Nem mondom meg mit csinálnék legszívesebben, mert tudom, hogy később még megbánnám.

DE A ZENÉT! Nem, ezt nem lehet elmondani. Nem tudom nektek elmondani, csak üres szavak zengenek a térben. Csak az ajtót tudom nektek megmutatni, amit tudom, hogy ki fogtok nyitni. Mert kíváncsiak vagytok. És akkor megtalálhatjátok az ajtón kívűl a VILÁGOT.

Ez biztosan a ZENE!!!

Ma sem üti semmi komoly a markotokat. Illetve a szemeteket.
Semmi, semmi, semmi értelmes mejegyzés mára sem. Semmi, semmi komoly.
A blogéletem nincs a topon, mert én vagyok helyette csúcson. Tegnap azért született egy szomorú szerelmes versike, és még mindig szar elaludni, de.. hm... vágyakozom, de khm...

A VIDÁMSÁG!!! Az, hogy folytonosan fülig ér a szám!
Most is megismertem egy lányt, az én korosztályomból, tizenhárom éves. És egész sok mindenben hasonlítunk! Zenei ízlés, Joe Perry a nagy szerelem és mindketten apakomplexusosak vagyunk! x'D
Vigyázat, csak harminc felett kezdünk valakivel! Ha-ha! :-D

Mégis van! :-D :-D :-D

Cinderella-If You Don't Like It... Ha nem szeretnéd....

Én viszont szeretném elmesélni! Megosztani Veletek a nap történéseit!

Túléltem! Túléltem az előadást. Ott volt, Anya, kedves nagyszüleim.. És Apa helyett ott volt Zsombor. :-D Mondom mi a francnak jött el, öregem, szétunhatta magát, ahogy a fejére néztem. x'D Rendes gesztus, tényleg köszönöm, de ha legközelebb lesz ilyen, nem szólok, ahogy most sem tettem.. Sajnálom.

Nem úgy szólt ahogy a fejemben akartam, de magamhoz képest, és ahhoz, hogy a főpróbán elbőgtem magam! Csodás nap! :-D Tobzódok a vidámságban mostanában! :-D Csak nem szedek valamit? :-D

Ja és kedves Cyanide Sun... Ne aggódj, ha így érzed jól magad! Mindig melletted fognak állni azok, akikre számíthatsz. Ha kalitka, akkor ki kell nyitni és ki kell belőle repülni. Ha nem érzed magad szabadnak, akkor csak egy döntés létezik. A helyedben is ezt tenném. Felejtsd el, ha így jobb Neked! Ilyen egyszerű. :-)

És..... Nem hiszem el, hogy...  Ennyire szerelmes vagyok!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Kegyetlen! Annyira jó érzés! Olyan biztonságos, olyan meleg, olyan otthonos. Annyira szeretlek, édesem, bár tudom, hogy sosem fogod ezt megérteni. :-) Mert az embereknek senki vagy, de nekem a mindenem.. Nekem Te vagy a mindenem, a Te testedben van az én lelkem és szívem! Csak együtt szólunk. Együtt vagyunk valakik. Annyira boldoggá teszel! ♥.♥ :-)

Csak a másik szívettépő... Az meg lényegtelen! x'D Ráérek még. :-D

Ja igen, és szeretném még hozzáfűni, hogy Joe Perrynek milyen szexuális hangja van. x'D Claudi szavaival élve: dugnám x'D

Ez kell.. :-)

Sziasztok!

Mostanság nem sok időm van írni és nem nagyon ragadott meg semmi igazán. De ma megfogott egy téma, úgyhogy tartanék egy kis értekezést.

Bettivel beszélgettünk erről hazafelé menet, hogy mi baja lehet az egyik osztálytársnőnknek, mert mindig szomorú. Én nem tudok róla semmit, mert nem vagyok vele nagy hűhóban, de megfogott a téma. Szomorú -elvileg- mert nincsenek barátai, és még biztosan lehet egy csomó más gondja-vezeti föl nekem Bee. Pedig egy biztos párkapcsolatban tölti napjait.
A véleményem a dologról -hogy bár nem ismerem az illetőt- mindenki átesik egy ilyen szomorú-időszakon. Amikor kicsit magába fordul az ember, kicsit "tisztába teszi magát", letisztázza azt, hogy mit vár a világtól és hol akar benne elhelyezkedni. Társadalmi létrán ugyanígy, mint a világban. Hol keresi a boldogságot, mi okoz neki örömet... Úgy tűnik ez nála most jött el. Szerencsém van, hogy én ezen nyolcadik-kilencedik környékén átestem, öregem. Köszönöm Uram!

Ez után tudjuk mit várjunk magunktól, az embertársainktól, kialakítjuk az értékrendünket. Azt nem mondhatom teljes egészében, nem érzem hogy lenne hozzá jogom, de azt is benyögöm, hogy mit várunk egy párkapcsolattól (jaj de komoly szó :'-D). Úgy érzem én már tudom-csak túl válogatós vagyok. x'D

Lényeg a lényeg: szükség van egy ilyen időszakra, hogy magunkba szálljunk és elgondolkodjunk magunkon és a hozzáállásunkon.

BASSZAMEG!!!!

Nem hiszitek el, Alice Cooper is olyan döbbent fejet vág, de elnézem neki, mert én sem hiszem el, de DALT ÍROK!!! YEAH!

Bal, Jobb

A ma is hatalmas vidámsággal telt el. Ezt a kis flegmaságot, ezt az örömet, vidámságot igyekszem átadni egy osztálytársamnak. Vagy legalábbis segíteni Neki. Tudom milyen nehéz, amikor az ember nem tudja hogyan viselkedjen. Tudom milyen, amikor minden fiútól úgy félsz, mintha ellenségeid volnának és tök zavarban vagy. Tudom milyen, ha úgy érzed hülyeségeket beszélsz, és nem tudsz önmagad lenni, vagy legszívesebben elnyomnád magadban azt, aki vagy. Amikor minden hónapban valaki másra hasonlítanál. Ezzel én már megküzdöttem. Nekem a zene segített, de mivel a barátosném nincs olyan helyzetben mint én voltam megpróbálok Neki én segíteni... Add Uram, hogy sikerüljön! Elmondtam, hogy én bármikor szóbaállok vele, ha a többiek nem is. :-) Jólestek a bókjai, hogy én tudok önmagam lenni, könnyed, vad és bolond. De én meg csak azt tudom felhozni, hogy nekem mi volt a jó. Arra saját magának kell rájönnie az embernek, hogy neki mi a jó. Mindemellet jól esik, hogy a tavalyi megérzéseim nem csalnak. Hogy mintha tényleg lenne bennünk valami közös azzal a lánnyal.

Csók mindenki, főleg azoknak, akik nagyon hiányoznak! :-P :-x

Végezetül egy másik darab belőlem: Mert régen is szerettem a hajmeresztő, nem átlagos dolgokat és a csúnya beszédet. x'D

:-P

Nagyon szép:

Sokat segített nekem a következő szám. Nagyon sokat. A lovaglásnál is, utána jött Marilyn Manson. De Szabi nem veszett el. Örök darab.

Sub Bass Monster szavaival zárnám a bejegyzést: "Mert amíg figyelsz a minőség nem vész el…"

Komolyan, boldogan, mosolyogva...

Alant, ez itt még nincs kész. Ennek nem szimplán egy beszédnek kell lennie. Ennek A Beszédnek kell lennie, azthiszem, minimum három ember segítségét is fogom kérni. Ez az alapgondolatom a nagyszüleimnek "kitervelt" beszédemben. Azért írtam idézőjelben a szót, mert ez így annyira nyersen, szárazon és ravaszan hangzik.. Mintha mögöttük történne mindez, ugye? De nem. Nem bírom a "hazudozást", mellébeszélés és nem-válaszolást tovább arról mit gondolok a saját életemről. A döntéseimről. A célomról.

Ugyanúgy el fogom nekik mondani, ahogy anyukám is elmondja a gondokat, az olyan fontos gondokat, amik a pénzzel, az élettel vannak összefüggésben. Ezt tervezem én is. El akarom mondani. Hogy én nem azért tanulok, mert céljaim vannak vele. Hanem azért, mert azt szeretem. Az tetszik. Azt tanulom amit szeretek és amihez kedvem van. Továbbá segítséget szeretnék kérni. Hogy mellém álljanak. Hogy a céljaim eléréséhez és az én számomra is a legmegfelelőbb utat válasszam. Én is a család tagjának érzem magam, bár úgy tűnik kicsit kilógok a sorból. Mert nem nyelek le semmit. Mert nem kerülöm az esedékes vitákat, hogy megvédjem magam és a gondolataim. De most ezeket az irtó fölösleges és irtózatos veszekedéseket szeretném elkerülni, amiktől írtózom. De ha egyszer megbeszéljük, akkor minden rendben lesz. Boldogan beszélgethetünk minden másról, feledve a nehéz ügyeket.

De előbb anyával ülök le beszélgetni. Hogy ha elmegyünk -és Vele együtt szeretnék elmenni- akkor ne ketten legyenek egy "ellen". Ne két bölcs nagyszülő érvei legyenek a nagy unokájuk ellen. Hanem anya is ott lesz, és segít majd leküzdeni ezt az akadályt. Érvekkel. Tudom, hogy Édesanyám mindig, minden körülmények között mellém áll és támogat.

Ez a bejegyzés félig Neki íródott, hogy egy kicsit meghálálhassam a mindenre kiterjedő támogatását. Szóval köszönöm hogy mindig mellettem állsz!

Hogy kedves ismerősöm (:-P) hallja/lássa, hogy a Tankcsapda igenis nagy zenekar Lukács Laci hangja pedig utánozhatatlan. Én meg bevallom, hogy nem szeretném, ha nem lenne magyar. '92-es albumról.. (Külön: hogy Laci itt húúú deszép x'D O.O És milyen fiatal!:-D)

És még valami.. x'D Kedvenc sor: "Hol van a büdi Ferenc utca?"

ROCK N' ROLL DREAM

Van egy álmom. Lenni akarok valaki. Akire nem egy ember néz fel. Hány tizenéves lány vagy fiú álmodozik erről? Biztosan nem kevés ez a szám. És ki próbálja meg valóra váltani? Egyből kevesebb ember.. De miért? MITŐL FÉLÜNK? Érdemes eldobni a csodát egy biztosabb élet reményében?
Egy olyan álmom van, amitől semmi sem tarthat vissza. Nem akarom, hogy visszatartsanak; nem is lehet.
Azt akarom élni amit álmodok. Elég bátor vagyok? Elég bátor vagyok ahhoz, hogy azt éljem amit ÉN akarok, nem azt, amit MÁS gondol. Nem lesz könnyű.
De sosem lesz, sosem volt könnyű azoknak, akik saját álmaikkal akarták élvezni az életet. Nem a pénzükkel, nem a szabadidejükkel.
Nem fogok beleposhadni a munkába, otthon a fotelben, bámulva szart. Nem fogok belebűzleni a különféle szemétbe, abba, amit ma megszabnak. Nem fogok beleaszódni az örökös panaszkodásba és a többi ember ócsárolásába.
Erőt kell átadnom. Hatalmas erőt. Amit Istentől kapunk, és MI, TE, TI, ÉN élek vele. Amit MINDENKI érez. Amit a hajléktalan is ugyanúgy mint az afrikai kisgyerek és az ausztrál diák. Az egész Föld.
Nem úgy akarok élni, hogy munkám célja ennek a boldogságnak megszerzése: PÉNZ megszerzése legyen. Nem úgy, ha hazaérek az első dolgom a tévé bekapcsolása legyen. Nem úgy, hogy minden után rohannom kell. Úgy szeretnék, hogy tudom hol találom meg az igazi örömöt. Úgy, hogy másoknak adjak át valamit. Úgy, istenigazából boldognak lenni.
A Zenének akarok élni. Annak a varázslatnak szentelni az életem, Istenem! Kérlek Uram, ne vedd ezt tőlem soha. Soha nem akarok beleunni! Soha nem akarom abbahagyni! Élvezni örökké, ezt kívánom.
Azt akarom továbbadni amit én kaptam. A tüzet. Azt a tüzet ami melegít, ami felforgat mindent. A hurrikánt, a vihart, a villámlást, a mennydörgést. Amit én kaptam: AZT, HOGY IDE TARTOZOM.

201.+Szilveszter+megint egyveleg

•Tyűűha! Nem gondoltam volna, hogy ennyi ideig fennmarad ez a kis szemetesláda. :-) Íme, itt tartunk, három évet ível át a virtuális háló eme cenzúrázatlan, de nem trágár pontja. :-)
Szeretnék mindenkinek boldog, szeretetben, gitározásban, dobolásban, kellemes meglepetésekben és ROCK AND ROLL-ban gazdag új évet kívánni! Remélem a szilveszter ugyanolyan jól telt minden kedves embernek, aki ezt olvassa mint nekem.
Sokmindenre rájöttem: pengetővel kurvanehéz gitározni, és ha minden húr fém, akkor szimplán véres lesz az ujjad. :'-D Ja igen, és ha a nyakadben van, akkor sehogy sem tudod úgy fordítani, hogy látsd a húrokat hol fogod, csak ha felemeled a térded, de hát másfél-két órát úgy lehúzni.. bemerevedik a hátad....

Szóval fejlődnöm kell, ezentúl csak-csak pengetővel játszok midnen számot, ami nem zenesulis. Rengeteget kell gyakorolnom.

•Az ünnep pedig jó volt. Gitározgattam, zenét hallgattunk (ÜVÖLTVEEE): Maiden, Judas Priest, W.A.S.P.(♥), Twisted Sister és sok mást.. Timivel és Claudival pedig talán négy óra után valahogy sikerült elaludnunk, annyi-annyi hülyeségről beszélgettünk! ;-D Hatalmasakat nevettünk, a másik szobában pedig ment a karaoke közben..
KÖSZÖNÖM SZÉPEN! :-D

•Gitárokról beszélgettünk egyik ismerősömmel, azt mondja: -Nézni és is szeretem csak fizetni nem.
Kegyetlen agy a gyerek! x'D

•És ajánlanám minden kedves olvasómnak a Tenacious D című fimet! Nagyon pofás! ;-D

Ja.. TEMPLOMMETÁL!!! És a faszinak gyilkos hangja van.. Ilyet is sokáig kéne keresni, hogy párjára találjon! :