2011.január 25., kedd

Kéremszépen, a mai napon annyi kiábrándulás ért és annyi szar dolog!

Vagyis miket beszélek.. Azt hiszem másnak ez a nap az átlagosnál is rosszabb nap lett volna, annyi minden tetőzött ma.. De én büszke vagyok arra -akármilyenek is mások- hogy ezt nevetve vettem, mert ennyi minden hogy összejön, az már tényleg ritka és baromira nevetséges. :-D

Persze volt pár igazi mélypont, de hát miért is? A kis lelkem...

Matekon előjött belőlem az igazi rock and roller, hát le kellett írnom a gondolataimat:

"Igen, azért vagyok ilyen, mert Ti még ezt nem éltétek át. Azért vagyok ilyen, mert szeretek boldog lenni. Azért vagyok ilyen, mert így tetszik. Mert örülök. És addig használom ki a korom, amíg csak lehet! ROCK AND ROLL, OH YEAH!"

Hozzátenném, hogy bár rengeteg a hibám, akkor is elnézhető, és készpont. Nem vagyok tökéletes. Így vagyok boldog. Nem kell szeretni, inkább utáljatok, ha rólam van szó.. Nem arról, akinek hisztek.

És a másik, amire tegnap este rádöbbentem, és ma le is írtam a gondolataimat: mennyire rohadtul szerencsés vagyok és milyen hálás: hogy nem vagyok szerelmes. Hogy nincs senkim. Amikor magányos vagyok, ez mindig eszembe jut majd. A szerencsém. Hogy nem mindenki van ám így vele. Mert.. lássuk a gondolataim, amit még az iskolában írtam:

"Igen. Azért nem leszek szerelmes, hogy el tudjam hagyni Magyarországot. Hogy el tudjak menni. Ha lenne, ki idekötne, akkor nem menne.
Szerencsés vagyok. Ez nem történik meg ám mindenkivel. De szerelmes bizony egyszer legalább mindenki lesz."

Igen. Hálás vagyok Istennek, hogy erre rádöbbenhettem. Hogy úgy érzem nekem kicsit több jutott mint néhány más társamnak. Hogy rájöttem: ki kell használnom azt, míg tizenhat éves vagyok. Élni, élni, élni! Boldognak lenni, kipróbálni sok-sok dolgot, izgalmakat, amíg lehet! Őrültnek lenni, amíg bele nem fulladunk a nevetésbe! Leszarni magasról a hülye felelősségeket, amíg megengedhetjük magunknak!

Mert később, ha az ember már beleaszódott  és beleunt az életébe, később úgyis csak a szerelem marad az egyetlen mentség. Nem akarom megunni, mire odaérek.