Az nem lehet. Olyan nincs, hogy csak én gondoljam és érezzem ezt. És tényleg nincs, mert: A költők megírták. A zenészek eljátszották ezt, a szöveget is rásímították. Nem csak én gondolom ezt. Rajtam kívül nem csak gyerekek érezték ezt. Felnőttek. Művészek. Jó tudni, hogy nem vagyok egyedül ebben a hatalmas nagy világegyetemben. Igen, velem egy cipőben jártak már. Többen is. Megírták. Elmondták. Én még nem tudom elmondani, de megmutatni igen. A szövegét sem kell látni a daloknak, a verseket sem kell többször elolvasni.
Jó tudni, hogy nem újkeletű hülyeségeim vannak, hanem ritka gondolataim. Kevesen érezték, kevesen gondolták, de ők igen.
Nem érdekel ki mit fogalmaz meg most magában rólam. Imádom a zenét. Imádom, mert érzékeny vagyok.
Hát úgy hallgassátok ezt, úgy küldöm, olyan szeretettel, amilyet most én érzek a muzsikám iránt. Olyan szépség ez, amit semmi és senki nem kárpótolhat. Semmi nem léphet a helyébe. Ez más. Ez más....
Gyönyörű,nagyon!
VálaszTörlés