Enikővel tegnap bementünk anyához próba után, nagyon jót beszélgettünk, elmeséltem neki a rendszert, a konyhát, meséltem az emberekről, mondtam, hogy az újakat nem ismerem; ő pedig kérdezett én pedig válaszoltam.
Kezdek egyre okosabb lenni. :-D Arra is rájöttem kis segítséggel, hogy miért kell olyan elérhetetlen embereknek megtetszeniük. :-) Rájöttem: így óvva vagyok mindennemű csalódástól, ami mások miatt érhet, nem kell összeszedegetnem a darabokból álló szívem, ráadásul tényleg nem tudok csalódni. Megvilágosodtam, ez a lehető legjobb állapot, amiben lehetek! ^^
Azt tudom, hogy rémesen egyedül érzem magam, de a zeném ott van. Igaz, ez "csak" egy gyönyörű fogalom, de szeretem. Halálosan. Már rég jegyben járunk. :-) Benne sem tudok -nem lehet- csalódni. Igazi, gyöngéd, odaadó szívből jövő szerelem. Bár kicsit nyálasnak hangzik (érezni más, mint leírni), deee... kell ennél több? Lehet ennél több? :-P ^^
Előre bebiztosított, már most kamatozó állapotban vagyok. :-D És a szám pedig fülig ér! :-D Még szép dalokat is illesztettem be, hogy élvezhessétek! ;-D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése