Kétszázadik bejegyzés. Szerintem szép, kerek szám. Pont alkalomhoz illő. Talán ez évben az utolsó is.
Sok-sok mindent csomagolhattam ki: Aerosmith-kendő, KISS-es sapka és naptár, Guns N' Roses kotta, parfüm, pénz, kozmetikai szerek, nyaklánc, zokni, fehérneműk, Mötley Crüe-s toll, egy zsebes sál (amiről Tyler kendői, azok zsebei, abban pedig a kokain jutottak eszembe x'D) könyvek, és megkaptam apukámtól -végre :-P- a bakelitlejátszót és három lemezt is elhoztam. Akinek tudtam üzenetet is küldtem! :-P Ketten vissza is válaszoltak. ^^ Mégis, a legszebb dolgot onnan kaptam, ahonnan nem vártam volna.
Igazán nagy meglepetés volt. Az öcsém, az a kis Embergyerek ahogy elkezdtem hívni. :-D Valami halálosan jól kijöttünk egymással! Hiszti alig volt, de hát ezt nem is érdemes megemlíteni, hisz egy ötéves tárgykörébe a "hiszti" és az "eleven" fogalom is besorolható. Két éjszakát a háromból együtt aludtunk, meséltem neki, azután leoltottuk a lámpát és megkérdezte: tesó hozzádbújhatok? Hát én ott olvadtam el! :-) Úgy aludt el, a vállamon. Később miután elkezdtem zsibbadni odébpakoltam, de egymás mellett meghitten ébredtünk. :-) Következő este, meg közli velem ilyen kis hülye pofival és hozzámfurakszik, hogy "anyuuci" és nevettünk ezen. :-D
A kisebbik is aranyos, nemsokára mászik-egyenlőre kúszik. :-D Igaz, most tele van szegény takonnyal, de így is nagyon vidám fiú!
Nagymamám meg is jegyezte Csehországból érkező nagypapámnak, hogy most én adok tanácsokat a nevelést illetően. x'D Azért ez így nem igaz, de jó pár könyvbe beleolvastam. Vagy a cserkészet teszi, egyesek szerint? Nem tudom. Lényeg a lényeg, odavagyok a kisgyerekekért és lényegesen jobb ember vagyok mint egy évvel ezelőtt. :-D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése