2010. július 16., péntek

A letörtség..


Mi lapul a letörtség mélyén?

"Hát mert sajnos tényleg igaz. :) De az álmaimban minden megtörténhet. Nekem pedig még meg kell rá érnem, készen kell állnom rá, hogy valóra váljanak :) De addig is boldog leszek, boldog vagyok. :) Örülök, hogy dolgozom. :) Szép nyár lesz ez még, nagyon szép. :)Ez a letörtségem, ami mögött maga a színtiszta boldogság lapul. :)"

Íme ez az én hatalmas "búbánatom": hogy boldog vagyok.

Végre készen állok arra, amire évekkel ezelőtt belevágtam. Készen állok végre. Tegnap este az a mámor öntött el, amire élete során talán mindenki vágyik. Amíg ki nem tisztult a kép, addig éreztem magam szörnyűnek, és a legalávalóbbnak a földön, az egész univerzumban.
•Tudtam, hogy nem kell semmire várnom. Ez nem várakozás. Ez felkészülés. Felkészülés valami jobbra, valami szebbre. Mindezt nyugodtan, boldogan; nem hajszolom az Időt.
•Most érzem igazán, hogy készen állok arra, amire négy-öt évvel ezelőtt vágytam. Tudom már mi hiányzik-hiányzunk egymásnak. Az állatok, a természet. Teljesen, maradéktalanul össze tudnám magam szedni egy tisztáson, egy szél fútta sziklán. Egyedül, még jobb állatokkal. Úgy érzem most csak Ők, Ők, és senki más nem tud megérteni, és több örömet lopni szívembe.
•Szabad vagyok, szabadnak születtem. Nem függök senkitől és semmitől. Csupán a kölcsönös tisztelet(!!!) és szeretet (!) köt össze engem-és az állatokat. Malackáimmal is megértjük egymást. Tegnap este valami olyan változás ment bennem végbe, amit a Természet, a Földanya megérzett, de az emberek nem. Nem is szükséges, ráérünk még. :)

Talán megcsapott Isten szele? :D :P Igen, szerettem volna imádkozni este. Kislánykoromban ezt egyik este sem feledtem. Szeretnék újra visszatérni hozzá. Az Úrról is megvan a magam elképzelése: nem büntet-megbocsájt, Rá nézhetünk fel, ha már úgy érezzük minden elveszett, csak nyomorúságot lelünk ezen a bolygón. A Természet dolga az igazságosztás: a megérdemelt büntetésé vagy a hatalmas jutalom kiosztásáé.

Így vélekedem erről, most már ez is letisztult. Ha el tudtam volna aludni, arcomon mosollyal tettem volna.

Mindenkinek kívánom a legnagyobb boldogságot, megértést és tiszteletet-a másoknak adottét és a tőlük kapottét.

2 megjegyzés:

  1. Szeretem a bejegyzlseidet bár most ritkán írsz:)
    Én úgy hiszem,hogy Isten csak reményt add..nem hinném,hogy létezik vagy létezett..csupán az emberiség találta kihogy fent tartsa a segítség,remény illúzióját.

    Amúgy fasza az új design csak sötétebb színnel írj mert alig látszódnak a betűk,de lehet,hogy csak én vagyok vak:D

    VálaszTörlés
  2. Csak ámulok és bámulok, hogy egy kicsi lányból micsoda csodálatosan és értelmesen gondolkozó felnőtt lesz! S milyen jól látod, az Isten nem büntet, csak hagyja, hogy az életmódunkkal learassuk azt amit vetettünk. Én is mindig mondom, vissza a természetbe! Az az igazi. Talán így nem érezzük azt, hogy mennyire sokan kergetik az időt. Még ezt is azt is akarom, s közben meg a lényeg mellett elmegy,s már meg is öregedett.

    VálaszTörlés