Nem is tudom miről meséljek Nektek. Csütörtökön és pénteken is csodás napot tudhattam a hátam mögött. Mindkét naptól rémesen féltem, de legalább ennyire jól -ha csak nem jobban- éreztem magam.
Tanulság: nem baj ha izgulsz, nem baj ha félsz, jobb ha belemész!
Köszönöm Claudinak, hogy eljött velem, meghallgatni a fellépést; nem bánom hogy ti, többiek nem jöttetek. Valószínűleg nem élveztétek volna. Köszönöm a megnyugtatást, a vízipipát, Bob Marley-t. :) Köszönöm, hogy elmondtad nekem azt, amit másnak még nem. Bízhatsz bennem, ahogy én is bízom benned.
Nitus & The Rollin' Dice-nak köszönöm a koncertet, egyszerűen fantasztikusan játszotok! Én is szeretnék így gitározni vagy dobolni! O.O
Köszönöm Najimnak a kabátot. :)
És köszönöm mindazoknak, akiknek meg tudtam jegyezni a nevét és azoknak is, akikét nem. Köszönöm Neked hogy elvittél, és lehetőségem volt -első benyomásra- egy olyan közösséget megismerni akik törődnek a másikkal és akik különlegesek, mások. Mások, mint azok az emberek, akik ott vannak veled egész nap, de mégsem jutsz dűlőre velük. Nem érted miért csinálnak dolgokat, miért mondják azt, amit. Szeretek énekelni, és köszönöm a beszélgetést-megint bebizonyíthattam magamnak: jók az intuicíóim. :)
Sikerült a "más" szót kicsit egyértelműbbé és pozitívabbá varázsolni számomra.
ÉS HÁLÁS VAGYOK EZÉRT. NAGYON HÁLÁS. KÖSZÖNÖM ISTENEM, HOGY VEZÉRELSZ ENGEM AZ UTAMON.
Ez olyan volt mint egy ima, de nagyon szép. Minden benne van, az összes érzésed s ahogy olvastam olyan volt, mintha az összes érzésed átjárt volna.
VálaszTörlés