Olyan erővel tört rám a magány, mint eddig soha. Ilyen erővel még nem tette. Úgy érzem magam, mint a fán kuporgó kis cinke télen.. Inkább nagy, duci cinke.. De szerintem engem az osztálytársaim sem néznek embernek. Akinek vannak érzései.. Mert nekem vannak, igenis sok.. Mi szólt bele hirtelen a jó hangulatomba, boldogságomba? Hogy rátaláltam a zenémre, a világomra, és most már az álmomra is. Nem tudom megmagyarázni a magány okát. Itt van anyukám, itt vannak a barátnőim, akik vannak, akiket nagyon szeretek. És ha hazajövök meleg otthon vár. (már amikor van fűtés..(még esse én irányítom..)) És ha valaki átölel mégis úgy érzem egyedül vagyok... Mifene? Mi ez? Szálljon le rólam!!!
Lássuk...
-.-
(6)
:-)
(15)
ajánló
(14)
aranyos
(38)
Az Álmom
(3)
beszéd
(2)
beszélgetés
(4)
betegség
(1)
boldogságterv
(4)
buli
(1)
büszkeség nélkül
(3)
család
(2)
divat
(1)
döntések
(10)
düh
(8)
egy jó nap
(28)
érdekes
(4)
érzések
(41)
fájdalom
(4)
film
(1)
furcsa
(13)
gitár
(6)
gondolatok
(37)
idegesítő
(12)
idézet
(4)
kell
(3)
kérdések
(1)
kirándulás
(4)
köszönet
(31)
kűzdelem
(3)
magány
(3)
megértés
(2)
meghatódtam
(8)
megvilágosodtam
(11)
miez???
(13)
mindenféle
(1)
muzsika
(15)
nagyon fontos
(25)
nem értelek
(4)
OK minden
(12)
őszinteség
(42)
ötlet
(1)
szerelem
(13)
születésnap
(3)
tanács
(7)
tanulni kéne
(2)
teendők
(13)
undorító
(6)
ünnepek
(1)
vágyakozás
(19)
változás
(5)
vélemény
(10)
vers
(3)
vicces
(12)
vidám
(26)
Tudom milyen érzés. Sokszor érzem én is ugyanezt.Körül vesz a család és mégis egyedül vagy. Magányos és ilyenkor szívem szerint elbujdokolnék egy magányos szigetre, ahol senki sem zavarna. Nem is lenne rossz kipróbálni,hogy ez milyen érzés.
VálaszTörlésén is szotkam ilyen magányos lenni peddig nekem is ott vannak a barátnőjém de mégis...nem mondhatom el nekik amit érzek..:S
VálaszTörlés