Ma megintcsak rájöttem, -Gabival való beszélgetésemnek köszönhetően- hogy odavagyok a 80-as évek rockjáért! (Nem úgy mint ő.) Tegnap kaptam is egy nagyon fasza weszkócsizmát.. (Persze nem igazi, de nekem bőven megteszi. :D) Most, fél 6 tájában azon rimánkodom, hogy teljen már le az a rohadt 20 perc, amit gyakorlással kell töltenem. És ezt minden nap. Pillanatnyilag Def Leppard megy, és az az egy reménységem van, hogy egyszer én is.... Nagyon várom már!Most óra 47 van. Énekelek. Már ezer éve nem csináltam. Def Leppard. Tökéletes kiejtés; Joe Elliot nagyon szépen beszél. Ráadásul az ő hangjába vagyok szerelmes.
Legközelebbi gitár órámra be kell szereznem egy ötvonalas füzetet. Nem tudom mikor lesz a következő órám. Az elsőtől azért féltem, mert az volt az első. A másodiktól viszont azért félek, mert ez lesz az első második! Az első, amikor másodszorra megyek, ez ijesztő. Mit fog tőlem vajon várni? Legalább a harmadiknál nyugodt leszek. :)
Nyugi:)menni fog a második gitár órád:)és tényleg nem szeretem a 80éves rockját..:S
VálaszTörlés