Ma rájöttem, hogy azért nem szeretek itthon lenni és unatkozok, mert nincs mozgás. Nincs senki, aki felpezsdítené az unalmat. Mondom csak a zeném van, másom alig, anélkül az életem szart sem érne. De szerencsémre van pár ember, aki szeret. Olyan nincs, akinek bármikor, bármit elmondhatnék. Talán egyvalaki, de nem tudom. Ma nagyon határozott vagyok úgy látszik. Semmi kedvem nincs tanulni, de kéne. Ez tesz ilyen hülyévé. Írás előtt, pedig véletlenül ráakadtam a Manson könyvére. Rájöttem, hogy van neki nagyon mocskos része, de valamiért mégis nagyon szeretem. Ha nem is igaz, amit írt, -mert ugye az ilyen dolgokat mindig így kell kezelnünk- akkor is beleszerettem a szereplőbe. Mintha mellém írták volna. ocsmányul kreatív, miközben szórakoztat. Uralkodik, miközben védelmez. És még szépen is néz ki. Azt hiszem megvan álmaim fiúja kívül-belül.
Miért nem vagy azokhoz őszinte, akik szeretnek? Ha bízol bennük akkor nekik mindent elmondhatsz. Szerintem megértenek.
VálaszTörlésÉn teljesen őszinte vagyok, a legjellemzőbb tulajdonságom. Attól félek nem örülnek velem, ha én is örülök valaminek.
VálaszTörlésEgy igazán megértő ember s itt most gondolok azokra akik igazán szeretnek, mindig együtt örülnek és sírnak azokkal akiket szeretnek!
VálaszTörlés