2009. december 2., szerda

Rockon a láthatáron? :)

Ma is boldog voltam, köszönhetem egy dolognak, és egy embernek. A Guns N' Roses rendesen felvidított tegnap este, így hát természetesen jól indult a napom.
Na és persze évfolyamtársam. :) Remélem érteni fogjátok miről beszélek a következőkben. Szóval vannak olyan személyek, akik valahogy boldogságot, elevenséget tudnak vinni a szívedbe. Ha ő ott van, akkor bármennyire is légy szomorú, felvidulsz.
Én abban a percben nem voltam szomorú, de mikor megjelent az illető, szerintem hatalmas mosoly terült szét az arcomon, ha pedig ott nem, akkor a lelkemben. Szóval ha tud, akkor "meglátogat", de én soha nem megyek még az osztálya közelébe sem. Nem szeretek kezdeményezni, viszont ha valaki egy szót is szól rögtön elkezdek pofázni. (Nem tudom mennyire "előnyös" tulajdonság...)
Szóval, fene tudja miért, de mindig jó és ugrabugrálós kedvem lesz, ha beszélünk.
Szóval tényleg köszi. :)

2 megjegyzés: