2009. november 25., szerda

Érzésözön

Tegnap
Nem értem rá sajnaos, hogy írjak, nagymamáméknál voltam ,mert majd szétuntam a fejem. Különben reggel a buszon utazván azon voltam, nehogy kinyissam a számat és énekeljek. A Def Leppardnak az Animal című száma ment az mp3-amon.. :)

Ma
Jó kedvvel indultam, de sajnos van néhány ember, akiktől nem vártam, hogy tönkreteszik. Délután: Enikőnek nem tudom mennyire tűnt fel, hogy leszálltam a buszról. Ezúton is üzenem neki, hogy ne haragudjon, de nem akartam tönkretenni a jókedvét. Csupán csak meg akarok felelni mindenkinek, és nem sikerül.
Hazaérve, miután kisírtam magam első dolgom volt, hogy zenét kapcsoljak be. Mennyire örültem volna egy embernek, aki megért. Most is mennyire örülnék. Egy embernek, aki átölel, és megnyugtat, hogy nem baj, én így szeretlek. De ne az anyukám legyen. Ne rokon. Ők mindíg úgy fogadnak el, ahogy vagyok. Vajon van ember, aki a hibáimmal, azzal a sokkal együtt szeret? Nem tudom, hogy van-e, és hogy lesz-e. Szeretném, ha valaki megnyugtatna. Az nagyon jól esett, ahogy bekapcsoltam a gépet, Gabi rámírt. Ezúton is szeretném neki megköszönni, hogy tegnap hiányolt. :) Kár, hogy olyan messze lakunk egymástól.



Még nincs vége a napnak, meglátjuk mi lesz még. Annyit tudok, hogy mennyire szeretnék egyszer majd úgy gitározni, mint Mick Mars, sőt, még jobban!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése