2011. február 3., csütörtök

régit a pokolból újra ide hozzám

Ma délután búcsút mondok annak a lánynak, aki most kezdett el lenni valaki. Most kezdett el élni.
Helyette terem itt a régről ismert mélabús lány, aki sokáig kapkodott a felszínen. Tudja, hogy neki nem itt van a helye, őt már száműzték a pokolba. Nem itt kéne lennie.
De most...halálba küldte a mostanit. Ezen a délutánon, és reméljük csak ezen az egyen halt meg az eredeti. Aki az, amikor nem ragaszkodik túlságosan senkihez. Aki önálló. Aki nem bélabús, ha szeret, viszont nem szeret igazán, nem úgy szeret, ahogy a régi: nem veszi át mások hangulatát. Aki nevet. Aki mindenkire és mindenre úgy gondol hogy majd én megnyerem! Majd én! Külömb vagyok és fantasztikusan boldog! Aki szeret ugrálni. Mosolyogni. Akinek van élete. Boldog jövője.
Valami kiölte most belőlem.....

4 megjegyzés:

  1. ez csak az én hülye hangulatom miatt van, ne vedd át, légy vidám :)

    VálaszTörlés
  2. Claudi, én kevés emberre mondtam, és azt is régen, hogy a barátnőm, de számomra Te az vagy.

    VálaszTörlés
  3. Nem akarok kiváncsiskodni, de mi ölhet ki egy fél délutánra annyi vidámságot és életkedvet ami mostanság buzog benned?

    VálaszTörlés
  4. Előfordulhat. Ha valaki olyan mint én. Hogy mi? Az mindegy. A lényeg a hogyan. :-)

    VálaszTörlés