Az előző, gyönyörkés bejegyzésem után "firkantanék" a gondolatokról, amik a fejemben cikáznak. Nem is. Talán inkább a Jéghegyek Népéről írjak? Szeretnétek, hogy a következő bejegyzés róluk szóljon?
Pillanatnyilag legszívesebben valami ruháról írnék. Valami témáról ami érdekel, és tudok róla valamit, amit megoszthatnék veletek. Lovak? Mit írjak róluk? Meséljek egy zenekarról? Amit nagyon szeretek. Fogalmam sincs, mostanában, nézzenek má' oda!-kifogytam a mondanivalómból. Miért lett vége a hosszú filozofálgatásoknak, a gondolataimnak? Mintha egyszercsak elvágtak volna. Azthiszem lassan szállingózik lefelé, hogy miért is van ez. Egy valami tölti ki az egész fejem. Egy szánalmas gondolat. Kérem, ne tessék ám megrökönyödni! Azon töröm a fejem milyen jó lehet valaki karjai között feküdni, valaki karjai között, aki szeret, aki tisztel, aki megért. Akit megértesz, akit mérhetetlenül tisztelsz és szeretsz. Miért ez tölti ki a fejem?
Előfordulhat, hogy jó az, ha nem gondolkozok? Hanem csak élem az életem? Megtalálom valaha az egyensúlyt?
Eddig azt hittem tudom ki vagyok. De pillanatnyilag fogalmam sincs. Igyekszem mások számára szebbé tenni az életet, amennyire csak tudom, amennyire csak lehet. Nemsokára megtanulom azokat a szottyadt kis TAB-okat leolvasni. Érzem. Előre érzem mennyit fogok gitározni.
Let's go ahead! Előre!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése