WORM WORLD

Hát ha nem is erre vonatkozott az előérzetem, akkor is történt valami velem, amire nem számítottam.
Kezdjük azzal, hogy Claudi nem jött el velem gitárra... :( Vele sokkal-sokkal jobb. Együtt mehetünk haza, és én az mindig élvezem. :D Most egyedül kellett távoznom. És az órán! Oo Kiment minden ábécés hang a fejemből! Oo Már azt sem tudtam melyik ujjam hol van, melyik érintő melyik hang... :S Teljesen belezavarodtam az egészbe. Beszélni sem tudtam, elmondani, hogy mire gondolok. Nem az én napom volt a tegnapi...
Köszönhető ez annak a kurva kis dolgozatocskának is, amit az egyik osztálytársam miatt kellett szivatásból megírni mindenkinek. Orseolo Pétertől Mátyás királyig minden királyt be kellett magolni, évszámmal. A dolgozatot megírtuk, nekem egyes lett, nem ez zavar, tanulhattam volna. De az! .... Hogy az a rotathadék szemétláda puhapöcsű egyed még puskázott is! Egész órán remegtem a dühtől! Ilyen még sosem fordult elő velem. Azt bánom, hogy annyira féltem felképelni. Szünetben, esküszöm, ha lett volna merszem MEGVEREM! Úgy hogy lerepül a feje, csessze meg!

Hogy lehet valaki ennyire undorító féreg?!

Bármit vág hozzá az ember, lepereg róla. És azzal kérkedik, hogy neki hajj mennyi pénze van! Ha ilyet meghallok, akkor eléállok és a képébe röhögök: Megdolgoztál érte kicsike? Az anyád pénze bazdmeg! A másik munkájával dicsekedsz?! Ember vagy te?!
Ezt a fejéhez fogom vágni. Jó lenne már, megverni kicsit! Úgy laposra. Legközeleb ráülök! Azt bánom, hogy bátorságom nincs hozzá, hogy megüssem. De jó lenne, ha már kicsikét megérezné az osztály utálatát (attól, akitől a legkevésbé számítana rá). És mekkora egy kibaszott undorító féreg!