Nem is igazán tudom miért ültem le ide most gépelni. Talán azért, hogy egy lélegzetvételnyi idő múlva kezdjem a házimunkát? Igen, nekem hatalmas erő szügséges a házimunkához. Néha azt kívánom, bár lenne egy icipici luk ebben a lakásban, ami CSAK és KIZÁRÓLAG az enyém lenne, amit úgy poszterezek és szemetelek szét ahogy lehet, ahogy tetszik. Ehelyett mim van? Egy hatalmas, fényes szobám. Persze rengeteg gyerek áhítozik olyan lakóhelyért, amilyen nekem van, olyan szép ágyért. Az embernek sohasem jó, az ami neki van. Fura egy természetünk van. Talán a túlélést szolgálja? Szerintem igen. Hogy mindig és mindig egyre jobbak legyünk, egyre jobb legyen nekünk. Furcsa egy dolog az ember agya, elég ellentétes, ha jobban belegondolunk. Nem így gyönyörű a világ? :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése